Vénasszonyok nyara (1973)
Maróti Lajos rádiójátéka
Összefoglalás
Három nő él egy toronyházi lakásban, a legfelső emeleten: nagymama, lánya és felnőtt, harmincas évei derekán járó unokája. A két idősebb nő életét kitölti unokájuk kiszolgálása, védelme minden vélt és valós veszedelemtől, de különösen a nem partiképes férfiaktól. Egyszer csak fölbukkan az unoka – Ágnes – életében egy régi udvarló, akit még kamaszkorában tiltott tőle anyja és nagyanyja, mint gyanús és főleg kispénzű egyetemistát, akiből azonban mostanra jólszituált, nemzetközi hírű mérnök lett, igaz, széteső félben lévő családdal. Mindenesetre a viharos találkozás folyamán fölmerül a férfiben is, a nőben is a kapcsolat folytatásának lehetősége. Az idősebb patrónusok azonban most is közbe lépnek: hallani sem akarnak róla, hogy unokájuk házasság reménye nélküli szerelmi viszonyt kezdjen, de főleg arról, hogy külön költözzön. Az anya megjegyzéseiből lassanként kiderül: már őt is erővel tartotta vissza a nagymama az önálló élettől – az unoka életében tehát ez csupán a hagyomány folytatása, amin felmenői most már együtt őrködnek.
Az amúgy közepes hangjátékban talán ez a motívum a legérdekesebb: még jóval a tranzakcióanalista pszichológia divatja előtt fölvillantja a „sorskönyvi átok”, a rossz szülői, nagyszülői gátló parancsok motívumát.
Színlap
Maróti Lajos hangjátéka
Szereposztás:
Ágnes – Kohut Magda, Kazi – Kállai Ferenc,
Nagymama – Sulyok Mária, Mama – Tolnay Klári,
Kléz János – Képessy József, Pincér – Konter
László
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Varga Géza (1972)
1972. október 9.
Kritikusok díja Szinésznői díj
Petőfi szellemi öröksége hangjátékpályázat különdíj
Korabeli ajánlószöveg
A leghétköznapibban induló történet Maróti Lajos új rádiójátékának alapja: szürkén morzsolódó munkanapok, egy nőkből álló, egymást éltető (és terrorizáló) családi közösség. Aztán hirtelen kiderül, hogy a hősnő, Ágnes elrontott élete lapul meg az idill alján. Az életre való gyávaság, egy váratlanul felbukkanó diákkori szerelem motívumai kavarognak a darabban, melyet valami múltat idéző, de egyre csípősebb játékosság is átsző. A jelképes cím a közelgő öregségre, az utolsó pillanatban újra megcsillanó esélyekre utal: még meg lehet szabadulni az otthoni nyügöktől, még megteremthető a saját, szuverén élet. (1972)
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Díjak és jelölések |
Kritikusok díja Kritikusok díja 1972 Nívódíj Nívódíj 1972 Petőfi szellemi öröksége hangjátékpályázat |
| Dramaturgok | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma |
| Korhatár rövid indoklása |
Az explicit szex vissza-visszatérő témája a dialógusokban, a felajánlkozás-visszautasítás epizód, de különösen a nagymama meggyilkolásának gondolata, a gyilkosság bűnének relatív volta az adott kontextusban – gyerekhallgatók érzelmi fejlődésére káros hatással lehet, ezért a hangjáték tizenhat éven felüli közönség számára ajánlható. |
Varga Géza
Kohut Magda| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1972. október 09. 19:54 |
| Ismétlések adatai |
1973. Július 28., 10:05 – 11:08, Kossuth |
| Játékidő | 64 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| További szereplők |
Ágnes – Kohut Magda, Kazi – Kállai Ferenc, Nagymama – Sulyok Mária, Mama – Tolnay Klári, Kléz János – Képessy József, Pincér – Konter László |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Kapcsolattörténet, Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Élettörténet, Szenvedéstörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Speciális effektek, Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Háztartásbeli, Hivatalnok, Nem felsővezető mérnök/műszaki szakember |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Zenei téma |
| Zenei tipológia | Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Korszakra utaló zene |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Forrásmű címe | Vénasszonyok nyara |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1970-1979 Hetvenes évek |
| Címkék |
tranzakcióanalízis, hagyomány, nemzedékek, házasságon kívüli kapcsolat, szerelem, érdekházasság |
| Társadalmi címkék |
Értékrendek, Lakáshelyzet |
| Említések |
Afganisztán |