Viharos éjszaka
Összefoglalás
Később Szélvihar néven vált színdarabként ismertté; az „1956-os ellenforradalom” rémségeit viszi mikrofon elé már 1957-ben. 1959-ben indul turnéra az országban a színpadokon – „A közönségsiker remélhetőleg nálunk sem marad el. ” – írja a Somogyi Néplap.
Viharos éjszaka a tanyán. A férfi és a nő retteg, hogy mi lesz a fiúkkal. Hamarosan beállít egy ismerős, aki menekül az üldözőik elől. Az ismerős a gazdaság vezetője, akiről lassan kiderül, hogy sokmindenben nem értettek egyet, de mindketten kommunisták, és egészen lassan az is kiderül, hogy 1956-ban vagyunk, és a kommunisták azért rettegnek, mert a régi földbirtokos visszatér és megöl minden kommunistát a segítőivel. A régi vezető a Rákosi-korszakot képviseli, de még az is jobb, mintha a földbirtokos térne vissza, hiszen ő is kommunista. Sikerül egy trükkel elüldözni a földbirtokost és bandáját, és hamarosan a tanya gazdája elindul, hogy összegyűjtse a tanyavilág kommunistáit, akik együtt legyőzhetik a reakciós bandát.
Nagyon jó feszültségkeltő rendezés, a vihar, az üldözés, a sötét alkalmazása, kiváló színészi játék, a mikrofonplánokat néha túlságosan is alkalmazó, ezért időnként színpadi közvetítéshez hasonlító rendezés, a történelemhamisító Kádári politika szolgálatában.
Színlap
Dobozy Imre rádiódrámája
Rendező: Molnár Mihály
Szereposztás: Kálló Ferenc – Barsi Béla; Csendes Imre – Görbe János; Csendesné – Komlós Juci; Mácsai – Kovács Károly; 1. hang – Diósi Ferenc; 2. hang – Gaál János; 3. hang – Lontay István
1957. szeptember 12. Kossuth 20:25 (65 perc)
1958. március 5. Petőfi 16:00
1960. február 10. 15:00
1970. január 11. Petőfi 18:05
1973. ápr. 24. P 16.05
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
Komlós Juci (38)
Kovács Károly| Kritika 1 | Dobozy egy isten háta mögötti faluba vezet el bennünket, termelőszövetkezeti parasztok közé, sikeresen kiválasztja azt a drámai pillanatot, amikor az ellenforradalmi ár szennyes hullámai rácsapnak a falura. Mácsay Géza volt földesúr az ellenforradalom hírére tizenkétévi hallgatás után átveszi az uralmat, kikergeti Kalló Ferencet, a termelőszövetkezet basáskodó, parancsoláshoz szokott elnökét a szövetkezeti irodából. (Színházi Figyelő 1959) |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kritika 2 | Egy Istenhátamögötti faluba, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet életébe betör az ellenforradalom viharos szele: a kitűnően elindított első felvonásban felkorbácsolódnak az Indulatok, és Mácsay volt földbirtokos úr maradi hiénavilága összecsap Csendes Imréék közösségért hevülő új világával. A dráma igaz, forró légkörében összeütköznek az egyéni sorsok és lelepleződnek a jellemek, hogy végül megmutassa új életünk maradandó tanulságát, a szocializmus igazságait, a szocialista élet győzelmét a korhadt, a visszahúzó maradt felett. (A Hét 1959) |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1957. szeptember 12. |
| Játékidő | 65 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Megidézett kor (magyar) | 1956-1959 Forradalom, megtorlás |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma |
| Szövegforma | DIalógus |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Politikai |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív) |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi |
| Társadalmi címkék |
Kommunisták helyzete |