Titkok a muzsikában

MR3 Bartók Rádió

2004. február 2. 14:05 – 15:00

Csáth Géza műve 6 részben

Rendezte: Bognár Mónika

Előadja: Mácsai Pál

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1
1. Zeneszerzőportrék: Bach és Beethoven
Csáth Géza 1908-ban megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„A világ megidegesedett, elrontotta a gyomrát, kigyógyult,
megöregedett és újjá készül születni, de Bach muzsikája ifjú, mintha
ma írta volna. Ez az örökkévaló Muzsika. A Muzsika! Bach a
legnagyobb „muzsikus” az összes zeneszerzők között. Beethovent pedig
a „költő” nevezettel szeretnénk illetni. Szépség és művészet van a
beethoveni dallamokban, végtelen merész titáni vágyakozás…” (Csáth
Géza)
(6/2 rész: holnap, K. 21.30)
(Felv.: 2004.03.23., e.a.04.03.01.)
2
1. Zeneszerzőportrék: Schumann és Grieg
Csáth Géza 1908 és 1910 között megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„Schumann a végtelenből elfogja és hangokba kényszeríti a
legfinomabb, leggyengédebb, legmegfoghatatlanabb érzéseket és
hangulatokat. Griegnél minden gondolatban ott találjuk a népzene
csiráit, amelyek megerjedve, átnedvesedve az ő hatalmas
költészetében, haragos-zöld, zafír-kék és égő-piros színű illatos
virágokat hajtanak.” (Csáth Géza)
(6/3 rész: holnap, K. 21.30)
(Felv.: 2004.03.23.,e.a.2004.03.02.)
3
3. Wagner lírája
Csáth Géza 1912-ben megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„Wagner lelke egy kettős naprendszerhez hasonlítható, amelynek egyik
gyújtópontjában a szerelem vörösen izzó napja, a másikban az erkölcs
kékes, hideg, tiszta ragyogású állócsillagja helyezkedik el… Ennek
a két napnak kölcsönös, bonyolult egymásra hatásából, vonzási és
taszítási viszonyából sarjadztak ki a wagneri drámák.” (Csáth Géza)
(6/4 rész: holnap, K. 21.30)
(Felv.: 2004.03.23., e.a.04.03.03.)
4
4. A dráma lírája: Puccini
Csáth Géza 1906 és 1908 között megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„Puccini megtanít zenét hallgatni és a hangszereket értékelni. Nála
a csellók puhán és simogatóan dalolnak. A trombiták – mint a szív
elnyomott fájdalmai – zokognak a szordinók alatt. A nagybőgők
zúgnak, bőgnek és harangoznak. A hárfán mintha mezítlábas apró
tündérlányok szaladgálnának…” (Csáth Géza)
(6/5 rész: holnap, K. 21.30)
(Felv.: 2004.03.23., e.a.04.03.04.)
5
5. Lelki tükörrendszerek – Debussy és Richard Strauss
Csáth Géza 1907 és 1912 között megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„… impressziók, amelyekre az érzékeny lélek felzendül, felzokog,
mint valami hárfa, amelynek összes húrjait végigsimítja egy
láthatatlan szellemkéz. Ez Debussy zenéje… Motívumokról, a
melódiákról, a ritmusokról, szóval ezekről az úgynevezett formai,
zenei alakulatokról nem lehet beszélni. Ki kell nyitnunk a fülünket,
a szívünket, be kell állítanunk a lelki tükörrendszerünket… és
akkor nem fog érdekelni semmi más bennünket, mint az, hogy kicsoda
Richard Strauss és hogy kik vagyunk mi magunk.” (Csáth Géza)
(6/6. : hétfőn, K. 21.30)
(Felv.: 2004.03.23., e.a.04.03.05.)
6
6. Magyar zeneszerzők: Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla
Csáth Géza 1906 és 1911 között megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„Ha azt kéne mondanom, hogy kinek és hogyan látom Liszt Ferencet,
akkor a mester egyik mondásából indulnék ki: „A csodálkozás a lélek
legnemesebb működése, mert az egoizmustól a legtávolabb áll…” A
művészi teremtés alapja szintén a csodálkozás. A psziché meghatott
remegése, átizzása az impressziók hatása alatt. Az élet átértésének
gyönyöre ez. Semmit sem kapunk vele és mégis végtelenül gazdagodunk
általa.
Sajátságos játéka a sorsnak, vagy a véletlennek, hogy a nagy
művészeket párosával adja. Így van Bartók Béla és Kodály Zoltán is.
Majdnem egykorúak, együtt gyűjtöttek székely és tót népdalokat,
valószínűleg együtt álmodoztak a magyar szimfonikus zenéről…”
(Csáth Géza)
(Felv.: 2004.03.23., e.a.04.03.06.)
Zeneszerzőportrék: Bach és Beethoven
Csáth Géza 1908-ban megjelent írásaiból Mácsai Pál olvas fel
Szerkesztette és a zenéket válogatta: Szakács Emese
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Rendező: Bognár Monika (2004)
„A világ megidegesedett, elrontotta a gyomrát, kigyógyult,
megöregedett és újjá készül születni, de Bach muzsikája ifjú, mintha
ma írta volna. Ez az örökkévaló Muzsika. A Muzsika! Bach a
legnagyobb „muzsikus” az összes zeneszerzők között. Beethovent pedig
a „költő” nevezettel szeretnénk illetni. Szépség és művészet van a
beethoveni dallamokban, végtelen merész titáni vágyakozás…” (Csáth
Géza)
(A sorozat következő része: hétfő, K. 20.04)

Ismétlések dátumai: 2004-03-02|2009-03-20|2015-04-06
NAVA ID-k: 2175878 | 2175926 | 2176044 | 783276 | 2182702 | 2176940 | 2183846