Tamanduák éjszakája
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Egy házaspár sétál az erdőben, amikor viharba kerülnek és elrejtőznek valahol. Felébredvén tamanduává változva találják magukat egy állatkert rácsai között. Próbálják az őröknek elmagyarázni, hogy ők emberek, de az őröket ez nem érdekli, bár értik a beszédüket. A helyzetük egyre rosszabbá válik… A hangjáték példabeszéd amellett, hogy embertársaink néha hiába beszélnek hozzánk, nem fogjuk föl, amit mondanak, mert tamanduának látjuk őket.
Színlap
Szilágyi Andor hangjátéka
Szereposztás:
Fiatal férfi, később Ádám – Gáspár Sándor;
Fiatal nő, később Éva – Balogh Erika;
Gondozó úr – Raksányi Gellért.
Dramaturg: Marschall Éva. Rendező: Szabó Kálmán.
(Bemutató)
Illatos tamandua
Az írót, Szilágyi Andort, ma már sokan ismerik. De kik vagy mik azok a darabja címében szereplő tamanduák? Paraguayban és Brazíliában honos, az újvilági „foghíjasok” rendjében, a hangyászfélékhez tartozó, s a „dolmányos” megkülönböztető jelzőt viselő állatok. Hossza megközelítőleg egy méter, melynek csaknem a felét megnyúlt farka teszi ki. Agyagsárga bundáját fekete dolmány, azaz kackiás kis zubbony fedi, orra, szája, hátsó lába s talpa úgyszintén fekete. Ha felizgatják, erős pézsma – (más néven mosusz) szagot áraszt, amely eredetileg a tatmár hím pézsmaszarvas váladékának illata. Anyagát az illatszer-, illetve a gyógyszeriparban hasznosítják.
1992. 02. 13. Bartók 10.05 – 10.51
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (3 fő, átl. 46 év) | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang | |
| A korhatár indoklása |
A történet érdekes volna gyerekeknek is, ám a feldolgozás szexuális vonatkozásai miatt (az őr szexre kényszeríti a tamanduává változott embereket) gyerekeknek mégis alkalmatlan. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 45 perc | |
| Bemutató dátuma | 1992. február 13. 10:05 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Abszurd |
|
| Bemutató médium | Bartók | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Szórakoztató/vendéglátó létesítmény |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1990-2010 Demokrácia kora |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
|
| Címkék |
Átváltozás, emberi szó. |
|
| Történet időtartama | Több hónap |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Képességbeli |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Kereskedő, vállalkozó, Szülő vagy házaspár |
|
| Releváns nem-emberi szereplők | Állat | |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Szexjelenet | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 01. 27.; 2023. 03. 21.; 2023. 05. 04.; 2024. 03. 07.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.