Színházi regény

Mihail Bulgakov művét Szőllősy Klára fordítása alapján rádióra írta: Joó László

Szereposztás: Makszudov – Bán János, Bombardov – Tordy Géza, Ivan Vasziljevics – Kállai Ferenc, Rudolfi – Sinkó László, Ilcsin – Végvári Tamás
A többi szerepben: Bakó Márta, Buss Gyula, Csernus Mariann, Csók Pál, Fodor Teri, Fónay Márta, Galgóczi Imre, Kautzky József, Kerekes József, Kőmíves Sándor, Kőszegi Gyula, Szacsvay László, Székhelyi József, Tóth Judit, Velenczey István

Zenei szerkesztő: Kutasy Ferenc
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Varga Géza (1993)

1993. április 16, P 21.05

2003. dec. 13. K. 21.04

2011. május 14.21:04 Kossuth Rádió

Bulgakov Színházi regénye a nyomorgó, egyetlen regényéből szinte álomban színdarabot író, kissé neurotikus polgár hányattatásairól szól, először az irodalmárok, a folyóirat-szerkesztők, majd – és erről szól a regény – a Független Színház rendezői, színészei, személyzete körében. Tulajdonképpen életrajzi mű, ha úgy tetszik, kulcsregény: az író maga Bulgakov, a színház a század egyik legjelentősebb színháza, a Moszkvai Művész Színház, a véres-kegyetlenül kigúnyolt, nevetségessé tett két igazgató, a világ színháztörténetének legjobbjai közé tartozó Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko, a többi szereplők is rendre azonosíthatók. Bulgakov hat évig dolgozott a Művész Színház segédrendezőjeként, a regényben szereplő drámája – amelyet csak halála után mutattak be – hasonló kálvárián ment át, mint amilyent a regény bemutat, de persze a mű éppen nemcsak valóban megtörtént eseményekről tudósít, lényege pedig egy nagyon is bonyolult, többszörösen összetett szellemi élmény megragadása és visszaadása. Azé az élményé, amely a magányos, zseniális író és az irodalmi élet, kivált pedig a színházi világ ütközésének átéléséből fakad. Az egész összeütközés átkerül a komédia, a humor, a szatíra, a farsz hangnemébe, de persze ettől és innen nyeri végtelenül megható szívhangjait, éteri líráját is. (Legeza Ilona könyvismertetője)