Részeg novemberéj, 1918
Horvát hangjáték magyar változata
Korabeli ajánló
Miroslav Krleza műve eszméltető érték szmunkra. Remek írás; és olyan emberré, aki sem 1918-ban, sem 1918-ban sem az 1942-es üldöztetések idején nem vette be a maszlagot, hanem hangosan hirdette, hogy a történelem osztályharcok története, nem pedig nemzetek egymás közti dicső mészárlásnak vagy még dicső mészárlásánk vagy még dicsőbb összeborulásainak, aranylap-gyüjteménye. Krezla lidércnyomásosan pontos képet fest az előző rezsimeket végigszolgáló, s az új országtól is zsíros hasznoket remélő szerb-hotvát-szlovén uralkodóosztályok mámoráról. Arról a nemzeti, úri, „hazaffyas” mámorról, mely ugyanakkor, ugyanolyan volt Bukarestben, Zvolen-Zólyomban és Prágában is., és amély – a magyar Tanácsköztársaság francia-cseh-román haderővel történt leverése után – budapesten sem volt külömb.
Miroslav Krleza 1942-ben írta meg a vele huszonnégy évvel korábban történt esetet. Erre különös oka volt: ugyanaz a kvaterenik, akinek ünnepi pohárköszöntőjét a fiatal író annak idején megpróbálta botrányba fojtani, a második világháború során a német fasiszta megszáééókkal együttműködő csetnikek vezérkari főnöke volt.”
Színlap
Időtartam: 45 perc
A Rádiószínház bemutatója
Részeg novemberéj, 1918
Miroslav Krleza hangjátéka
Ford.: Ács Károly
Rend.: Kőváry Katalin
Dramaturg: Mesterházi Márton
Zenei vez.: Simon Zoltán
Zenei rend.: Matz László
Sz.: Gábor Miklós, Lukács Sándor, Inke László
Az a bizonyos „részeg novemberéj” Zágrábban zajlott, a Szerb-Horvát-Szlovén Karodjordjevic-Királyság megalakulása alkalmából. S többek között azon területek megszerzését ünnepelte, melyek elnevezését Horthy-Magyarország utóbb az elemistákkal sirató imákba foglaltatta. A siratás ideát és az ünneplés odatúl remekül kiegészítette egymást a két világháború között. Csak 1918 novemberétől 1919 augusztusáig szólt Magyarországon a muzsika, mely „kirítt”az egységes soviniszta kórusból.
Mi már ezt kevéssé értjük, nekünk, mai magyaroknak és jugoszlávoknak aligha jut eszünkbe, hogy bármit is el vagy vissza kellene foglalnuk egymástól. De a bicskanyitogató ndulatok elmúltával még inkább ésszerű, hogy – lényegében közös – történelmünket újra meg újra végiggondoljuk.
Miroslav Krleza műve eszméltető érték szmunkra. Remek írás; és olyan emberré, aki sem 1918-ban, sem 1918-ban sem az 1942-es üldöztetések idején nem vette be a maszlagot, hanem hangosan hirdette, hogy a történelem osztályharcok története, nem pedig nemzetek egymás közti dicső mészárlásnak vagy még dicső mészárlásánk vagy még dicsőbb összeborulásainak, aranylap-gyüjteménye. Krezla lidércnyomásosan pontos képet fest az előző rezsimeket végigszolgáló, s az új országtól is…
Időtartam: 45 perc
A Rádiószínház bemutatója
Részeg novemberéj, 1918
Miroslav Krleza hangjátéka
Ford.: Ács Károly
Rend.: Kőváry Katalin
Dramaturg: Mesterházi Márton
Zenei vez.: Simon Zoltán
Zenei rend.: Matz László
Sz.: Gábor Miklós, Lukács Sándor, Inke László
Az a bizonyos „részeg novemberéj” Zágrábban zajlott, a Szerb-Horvát-Szlovén Karodjordjevic-Királyság megalakulása alkalmából. S többek között azon területek megszerzését ünnepelte, melyek elnevezését Horthy-Magyarország utóbb az elemistákkal sirató imákba foglaltatta. A siratás ideát és az ünneplés odatúl remekül kiegészítette egymást a két világháború között. Csak 1918 novemberétől 1919 augusztusáig szólt Magyarországon a muzsika, mely „kirítt”az egységes soviniszta kórusból.
Mi már ezt kevéssé értjük, nekünk, mai magyaroknak és jugoszlávoknak aligha jut eszünkbe, hogy bármit is el vagy vissza kellene foglalnuk egymástól. De a bicskanyitogató ndulatok elmúltával még inkább ésszerű, hogy – lényegében közös – történelmünket újra meg újra végiggondoljuk.
Miroslav Krleza műve eszméltető érték szmunkra. Remek írás; és olyan emberré, aki sem 1918-ban, sem 1918-ban sem az 1942-es üldöztetések idején nem vette be a maszlagot, hanem hangosan hirdette, hogy a történelem osztályharcok története, nem pedig nemzetek egymás közti dicső mészárlásnak vagy még dicső mészárlásánk vagy még dicsőbb összeborulásainak, aranylap-gyüjteménye. Krezla lidércnyomásosan pontos képet fest az előző rezsimeket végigszolgáló, s az új országtól is zsíros hasznoket remélő szerb-hotvát-szlovén uralkodóosztályok mámoráról. Arról a nemzeti, úri, „hazaffyas” mámorról, mely ugyanakkor, ugyanolyan volt Bukarestben, Zvolen-Zólyomban és Prágában is., és amély – a magyar Tanácsköztársaság francia-cseh-román haderővel történt leverése után – budapesten sem volt külömb.
A Részeg novemberéj, 1918 – emlékirat-novella; a szerző hozzájárulásával egy zágrábi rádiós, Dragutin Klobucar készítet belőle rádiójátékot
Miroslav Krleza 1942-ben írta meg a vele huszonnégy évvel korábban történt esetet. Erre különös oka volt: ugyanaz a kvaterenik, akinek ünnepi pohárköszöntőjét a fiatal író annak idején megpróbálta botrányba fojtani, a második világháború során a német fasiszta megszáééókkal együttműködő csetnikek vezérkari főnöke volt.”
Mesterházi M.
Bemutatva: 1978.11.11. Kossuth 18:45
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (3 fő, átl. 48 év) | ||
| Fordító: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 45 perc | |
| Bemutató dátuma | 1978. november 11. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Napló, memoár |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 07. 04.; 2023. 05. 09.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Sóskuti Márta (1978) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.