Részeg novemberéj, 1918

Időtartam: 45 perc

A Rádiószínház bemutatója

Részeg novemberéj, 1918

Miroslav Krleza hangjátéka

Ford.: Ács Károly

Rend.: Kőváry Katalin

Dramaturg: Mesterházi Márton

Zenei vez.: Simon Zoltán

Zenei rend.: Matz László

Sz.: Gábor Miklós, Lukács Sándor, Inke László

Az a bizonyos „részeg novemberéj” Zágrábban zajlott, a Szerb-Horvát-Szlovén Karodjordjevic-Királyság megalakulása alkalmából. S többek között azon területek megszerzését ünnepelte, melyek elnevezését Horthy-Magyarország utóbb az elemistákkal sirató imákba foglaltatta. A siratás ideát és az ünneplés odatúl remekül kiegészítette egymást a két világháború között. Csak 1918 novemberétől 1919 augusztusáig szólt Magyarországon a muzsika, mely „kirítt”az egységes soviniszta kórusból.

Mi már ezt kevéssé értjük, nekünk, mai magyaroknak és jugoszlávoknak aligha jut eszünkbe, hogy bármit is el  vagy vissza kellene foglalnuk  egymástól. De a bicskanyitogató ndulatok elmúltával még inkább ésszerű, hogy – lényegében közös – történelmünket újra meg újra végiggondoljuk.

Miroslav Krleza műve eszméltető érték szmunkra. Remek írás; és olyan emberré, aki sem 1918-ban, sem 1918-ban sem az 1942-es üldöztetések idején nem vette be a maszlagot, hanem  hangosan hirdette, hogy a történelem osztályharcok története, nem pedig nemzetek egymás közti dicső mészárlásnak vagy még dicső mészárlásánk vagy még dicsőbb összeborulásainak, aranylap-gyüjteménye. Krezla lidércnyomásosan pontos képet fest az előző rezsimeket végigszolgáló, s az új országtól is zsíros hasznoket remélő szerb-hotvát-szlovén uralkodóosztályok mámoráról. Arról a nemzeti, úri, „hazaffyas” mámorról, mely ugyanakkor, ugyanolyan volt Bukarestben, Zvolen-Zólyomban és Prágában is., és amély – a magyar Tanácsköztársaság francia-cseh-román haderővel történt leverése után – budapesten sem volt külömb.

A Részeg novemberéj, 1918 – emlékirat-novella; a szerző hozzájárulásával egy zágrábi rádiós, Dragutin Klobucar készítet belőle rádiójátékot

Miroslav Krleza 1942-ben írta meg a vele huszonnégy évvel korábban  történt esetet. Erre különös oka volt: ugyanaz a kvaterenik, akinek ünnepi pohárköszöntőjét a fiatal író annak idején megpróbálta botrányba fojtani, a második világháború során a német fasiszta megszáééókkal együttműködő csetnikek vezérkari főnöke volt.”

Mesterházi M.

Bemutatva: 1978.11.11. Kossuth 18:45