Slawomir Mrożek

Mészárszék

Lengyel mű magyar hangjáték-változata

16+

100 perc

1982. augusztus 15.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 23 éven át)

Abszurd | Bizarr | Botrányos | Dráma | Intellektuális | Mágikus | Művész | Pszichológiai | Szokatlan | Szülőség | Tragédia | Véres |

Adaptáció
Hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Mi a művészet szerepe egy egyén számára és mi a szerepe társadalmunkban? A varázslatokkal teli abszurd darab kipróbál egy szélsőséges választ, melyben a művészet kifinomult épületét a mészárszéki állatok élethalál-bőgésének realitása állítja kihívás elé. A főhős egy hegedűművész, akit anyja, szeretője és a művészet szorít sarokba: legyen jó gyerek, férfi és zseni is, ami nem megy egyszerre. Érdekes jellemrajzot ad még a filharmónia igazgatójának képmutató alakja.

Színlap

Slawomir Mrozek színművének rádióváltozata = Slawomir Mrozek színjátéka

Fordította: Pélyi András

Rádióra alkalmazta: Bárdos Pál

Szereplők:

Hegedűművész – Garas Dezső, A mama – Tolnay Klári, Fuvolaművésznő – Almási Éva, Paganini és mészáros – Sinkovits Imre, A filharmónia igazgatója – Kállai Ferenc, Altiszt – Kézdy György

Technikai munkatárs: Kosárszky Péter és Cornides Tamás

Zenei munkatárs: Takáts György

Rendező: Varga Géza

100 perc

1982. augusztus 15.

1984. dec. 8. 21. 50, 3. műsor

1986. 05. 18.

2005. június 27. B 22.19

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (6 fő, átl. 52 év)
Fordító:
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
A korhatár indoklása

Bár a mű nagy részében a bonyolult mondanivaló akadályozhatja a megértést, a végén koncertterembe hozott mészárszék jelenete a meztelen közönséggel gyerekek számára zavarba ejtően felkavaróvá válhatnak, még ha nem is értik meg a főhős csak közvetetten megismertetett sorsát.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 100 perc
Bemutató dátuma 1982. augusztus 15.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Gyár/üzem
  • Kulturális objektum
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Szinkron
  • Absztrakt
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • 20. század
Történetszál Egyhősös történet
  • Kapcsolattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Átváltozás
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Átváltozás
Címkék

Művészet, hegedű, felnőtté válás, varázslat, átváltozás, anyaság, férfiasság

Társadalmi címkék

Művészek helyzete

Említések

Paganini

Történet időtartama Több hét
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Képességbeli
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Szerelmi/szexuális
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Gazdasági felsővezető/tulajdonos
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Diegetikus - a szereplők zenélnek
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Egyéb szólóhangszer

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
  • Szórakoztató Osztály: László György (1982);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.