Haszid-történetek
Izraeli mű magyar hangjáték-változata
Martin Buber írásai
Korabeli ajánló
Martin Buber (1878-1975), bécsi születésű vallásfilozófus gyermekéveit Galíciában töltötte, ott ismerkedett meg a haszidok mozgalmával. A XVIII. század közepén Jiszrábel ben Eliezer indította útjára a haszidok (jámborok) mozgalmát, mely a kor messiantisztikus várakozásaival leszámolva a rabbinikus hagyománytól szabadelvűbb vallásfelfogás felé irányította a lengyel, ukrán, orosz, román, magyar zsidók világképét. A haszidok nagyobb becsben tartották a gyakorlatias válaszokat, mint az elméleti tudást, és előbbrevalónak aszeretetet, könyörületet, mint a vallási előírásokat. Ezért lehetett a vendégszeretet parancsa a szombat megtartásánál is erősebb, de a kíséretadás örömét is ők tudták felhőtlen derűvel élvezni. Az alapító a Baal Sem Tóv – a Jó mestere névre hallgatott, és valóságos szentként tisztelték tanítványai, és azok tanítványai. Alakjáról, tetteiről egyre több legenda szállt szájról szájra, de aztán nem csak ezek, hanem később a mozgalom elméleti tanítását is kezdték lejegyezni. Martin Buber századunk első és második évtizedében elsősorban héber és jiddis nyelven fennmaradt történeteket fordította, alaposan át is dolgozta őket. Neki köszönhetjük tehát, hogy ma már a legtöbb európai nyelven, s mostantól magyarul is olvashatók ezek a történetek, mégpedig teljes számban.
Miről szólnak, és mit közvetítenek a mai embernek? Mivel a haszidizmus az elméleti tudással szemben az élet mindennapi dolgait helyezte előtérbe, a történetek a nagy vallási témákat — a hit, szeretet, tudás,…
Martin Buber (1878-1975), bécsi születésű vallásfilozófus gyermekéveit Galíciában töltötte, ott ismerkedett meg a haszidok mozgalmával. A XVIII. század közepén Jiszrábel ben Eliezer indította útjára a haszidok (jámborok) mozgalmát, mely a kor messiantisztikus várakozásaival leszámolva a rabbinikus hagyománytól szabadelvűbb vallásfelfogás felé irányította a lengyel, ukrán, orosz, román, magyar zsidók világképét. A haszidok nagyobb becsben tartották a gyakorlatias válaszokat, mint az elméleti tudást, és előbbrevalónak aszeretetet, könyörületet, mint a vallási előírásokat. Ezért lehetett a vendégszeretet parancsa a szombat megtartásánál is erősebb, de a kíséretadás örömét is ők tudták felhőtlen derűvel élvezni. Az alapító a Baal Sem Tóv – a Jó mestere névre hallgatott, és valóságos szentként tisztelték tanítványai, és azok tanítványai. Alakjáról, tetteiről egyre több legenda szállt szájról szájra, de aztán nem csak ezek, hanem később a mozgalom elméleti tanítását is kezdték lejegyezni. Martin Buber századunk első és második évtizedében elsősorban héber és jiddis nyelven fennmaradt történeteket fordította, alaposan át is dolgozta őket. Neki köszönhetjük tehát, hogy ma már a legtöbb európai nyelven, s mostantól magyarul is olvashatók ezek a történetek, mégpedig teljes számban.
Miről szólnak, és mit közvetítenek a mai embernek? Mivel a haszidizmus az elméleti tudással szemben az élet mindennapi dolgait helyezte előtérbe, a történetek a nagy vallási témákat — a hit, szeretet, tudás, szolgálat, ima – leghétköznapibb emberi helyzetekbe ágyazva dolgozzák fel. A komorság, a magány és az önmagáért való tudás helyét a jókedv, a társakért érzett felelősség és a segítés eszméje vette át, a haszidok éneke és tánca mint istennek tett szolgálatuk, hamarosan ismert és közmondásos lett. A száműzetésben való megbékélésük és az evilági élet teljességének elfogadása teszi a haszidok történeteit bölcs és szórakoztató olvasmánnyá, amelyben a mai olvasó a mindennapi élet kérdéseire is választ kaphat. Aki elolvasta az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában megjelent két vaskos kötetet, szinte mindenre tud majd egy haszid példázatot mondani.
Színlap
Írta: Martin Buber (fordította: Rácz Péter)
Válogatta: Rácz Péter
I. A Tudás fájánál
II. Minden szolgálat
III. A szeretet parancsa
IV. A haszidok tánca
V. Az érvényes ima
Közreműködött: Helyey László
Zenei munkatárs: Kakó Gyula
Szerkesztő: Németh Gábor
Rendező: Bognár Monika
RTV újság
1996. 2. szám ; 4.oldal
Szerző: Rácz Péter
Martin Buber (1878-1975), bécsi születésű vallásfilozófus gyermekéveit Galíciában töltötte, ott ismerkedett meg a haszidok mozgalmával. A XVIII. század közepén Jiszrábel ben Eliezer indította útjára a haszidok (jámborok) mozgalmát, mely a kor messiantisztikus várakozásaival leszámolva a rabbinikus hagyománytól szabadelvűbb vallásfelfogás felé irányította a lengyel, ukrán, orosz, román, magyar zsidók világképét. A haszidok nagyobb becsben tartották a gyakorlatias válaszokat, mint az elméleti tudást, és előbbrevalónak aszeretetet, könyörületet, mint a vallási előírásokat. Ezért lehetett a vendégszeretet parancsa a szombat megtartásánál is erősebb, de a kíséretadás örömét is ők tudták felhőtlen derűvel élvezni. Az alapító a Baal Sem Tóv – a Jó mestere névre hallgatott, és valóságos szentként tisztelték tanítványai, és azok tanítványai. Alakjáról, tetteiről egyre több legenda szállt szájról szájra, de aztán nem csak ezek, hanem később a mozgalom elméleti tanítását is kezdték lejegyezni. Martin Buber századunk első és második évtizedében elsősorban héber és jiddis nyelven fennmaradt történeteket fordította, alaposan át is dolgozta őket. Neki köszönhetjük teh…
Írta: Martin Buber (fordította: Rácz Péter)
Válogatta: Rácz Péter
I. A Tudás fájánál
II. Minden szolgálat
III. A szeretet parancsa
IV. A haszidok tánca
V. Az érvényes ima
Közreműködött: Helyey László
Zenei munkatárs: Kakó Gyula
Szerkesztő: Németh Gábor
Rendező: Bognár Monika
RTV újság
1996. 2. szám ; 4.oldal
Szerző: Rácz Péter
Martin Buber (1878-1975), bécsi születésű vallásfilozófus gyermekéveit Galíciában töltötte, ott ismerkedett meg a haszidok mozgalmával. A XVIII. század közepén Jiszrábel ben Eliezer indította útjára a haszidok (jámborok) mozgalmát, mely a kor messiantisztikus várakozásaival leszámolva a rabbinikus hagyománytól szabadelvűbb vallásfelfogás felé irányította a lengyel, ukrán, orosz, román, magyar zsidók világképét. A haszidok nagyobb becsben tartották a gyakorlatias válaszokat, mint az elméleti tudást, és előbbrevalónak aszeretetet, könyörületet, mint a vallási előírásokat. Ezért lehetett a vendégszeretet parancsa a szombat megtartásánál is erősebb, de a kíséretadás örömét is ők tudták felhőtlen derűvel élvezni. Az alapító a Baal Sem Tóv – a Jó mestere névre hallgatott, és valóságos szentként tisztelték tanítványai, és azok tanítványai. Alakjáról, tetteiről egyre több legenda szállt szájról szájra, de aztán nem csak ezek, hanem később a mozgalom elméleti tanítását is kezdték lejegyezni. Martin Buber századunk első és második évtizedében elsősorban héber és jiddis nyelven fennmaradt történeteket fordította, alaposan át is dolgozta őket. Neki köszönhetjük tehát, hogy ma már a legtöbb európai nyelven, s mostantól magyarul is olvashatók ezek a történetek, mégpedig teljes számban.
Miről szólnak, és mit közvetítenek a mai embernek? Mivel a haszidizmus az elméleti tudással szemben az élet mindennapi dolgait helyezte előtérbe, a történetek a nagy vallási témákat — a hit, szeretet, tudás, szolgálat, ima – leghétköznapibb emberi helyzetekbe ágyazva dolgozzák fel. A komorság, a magány és az önmagáért való tudás helyét a jókedv, a társakért érzett felelősség és a segítés eszméje vette át, a haszidok éneke és tánca mint istennek tett szolgálatuk, hamarosan ismert és közmondásos lett. A száműzetésben való megbékélésük és az evilági élet teljességének elfogadása teszi a haszidok történeteit bölcs és szórakoztató olvasmánnyá, amelyben a mai olvasó a mindennapi élet kérdéseire is választ kaphat. Aki elolvasta az Atlantisz Könyvkiadó gondozásában megjelent két vaskos kötetet, szinte mindenre tud majd egy haszid példázatot mondani.
5x20p
1996. 01. 08. „Kossuth” 19:40
1996. 01. 09. „Kossuth” 19:40
1996. 01. 10. „Kossuth” 19:40
1996. 01. 11. „Kossuth” 19:40
1996. 01. 12. K 19:40
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1
Martin Buber írásait fordította és
válogatta: Rácz Péter
Előadó: Helyey László
Szerkesztette: Németh Gábor
Rendezte: Bognár Monika (1995)
(5/2. rész holnap 13.06)
((Gyártás dátuma: 1995.12.18 – Első adás: K 1996.01.08 – idöpont: 19.40)
2 – Minden szolgálat
Minden szolgálat
Martin Buber írásait fordította és
válogatta: Rácz Péter
Előadó: Helyey László
Szerkesztette: Németh Gábor
Rendezte: Bognár Monika (1995)
(5/3. rész holnap 13.06)
(Gyártás dátuma: 1995.12.18 Első adás: K 1996.01.09 idöpont: 19.40)
3 – A szeretet parancsa
A szeretet parancsa
Martin Buber írásait fordította és
válogatta: Rácz Péter
Előadó: Helyey László
Szerkesztette: Németh Gábor
Rendezte: Bognár Monika (1995)
(5/4. rész holnap 13.06)
(Gyártás dátuma: 1995.12.18 Első adás:K 1996.01.10 idöpont: 19.40)
4 – A Haszidok tánca
A Haszidok tánca
Martin Buber írásait fordította és
válogatta: Rácz Péter
Előadó: Helyey László
Szerkesztette: Németh Gábor
Rendezte: Bognár Monika (1995)
(5/5. holnap 13.06)
(Gyártás dátuma: 1995.12.18 Első adás: K 1996.01.11 idöpont: 19.40)
5 – Az érvényes ima
Az érvényes ima
Martin Buber írásait fordította és
válogatta: Rácz Péter
Előadó: Helyey László
Szerkesztette: Németh Gábor
Rendezte: Bognár Monika (1995)
(Gyártás dátuma: 1995.12.18 Első adás: K 1996.01.12 idöpont: 19.40)
Ismétlések dátumai: 2013-12-02
NAVA ID-k: 1799580 | 1799884 | 1800060 | 1845404 | 1846348
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (1 fő, átl. 48 év) | ||
| Fordító: | ||
| Szerkesztő: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 100 perc | |
| Bemutató dátuma | 1996. január 08. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Felolvasás |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Ismétlések adatai |
2013-12-02 |
|
| Szövegforma | Felolvasás |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 09. 22.; 2024. 04. 11.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Szirányi János (1994-1996) | Hajdú István (1996-2000);
- Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.