Eörsi István


Emlékezés a régi szép időkre

Magyar hangjáték

86 perc

2001. június 12.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 10 éven át)

Felolvasás

Magyar Rádió

Korabeli ajánló

Eörsi a rendszerváltozás előtti években régi tervét valósítja meg: hajdani versei, valamint megtalált és felkutatott dokumentumok alapján megírja a forradalom utáni börtönéveit, az 1956. december 9. és 1960. augusztus 20. közötti időt, „hogy tisztán lássam életemnek ezt az időszakát”. Hol magával is kíméletlenül őszintén, hol önironikusan felidézi a kihallgatások és a tárgyalások menetét, a forradalom eseményeit, az egymást követő börtönöket – Fő utca, Markó utca, Vác, Márianosztra, a Kozma utcai Gyűjtő -, de (drámáiból, verseiből ismert) groteszk humorérzéke nem hagyja el. Az időrendet a hatalomról, az alattvalói magatartásról, az önigazolásról szóló éles megfigyelések szakítják meg, leírja a cellát és a poloskákat, portrét rajzol egy-egy fogolytársáról, kiemel egy-egy lélektani helyzetet. A könyv végén Eörsi hűséget esküszik a halottaknak.

Színlap

„Emlékezés a régi szép időkre (sorozat)

Kossuth Rádió, 20:04

Ism:

2011. június 13. 5/1

2011. június 14. 5/2

2011. június 15. 5/3

2011. június 16. 5/4

2011. június 17 5/5

A regény a nyolcvanas évek második felében először szamizdatban megjelent börtönkönyvként jelent meg.

Eörsi a rendszerváltozás előtti években régi tervét valósítja meg: hajdani versei, valamint megtalált és felkutatott dokumentumok alapján megírja a forradalom utáni börtönéveit, az 1956. december 9. és 1960. augusztus 20. közötti időt, „hogy tisztán lássam életemnek ezt az időszakát”. Hol magával is kíméletlenül őszintén, hol önironikusan felidézi a kihallgatások és a tárgyalások menetét, a forradalom eseményeit, az egymást követő börtönöket – Fő utca, Markó utca, Vác, Márianosztra, a Kozma utcai Gyűjtő -, de (drámáiból, verseiből ismert) groteszk humorérzéke nem hagyja el. Az időrendet a hatalomról, az alattvalói magatartásról, az önigazolásról szóló éles megfigyelések szakítják meg, leírja a cellát és a poloskákat, portrét rajzol egy-egy fogolytársáról, kiemel egy-egy lélektani helyzetet. A könyv végén Eörsi hűséget esküszik a halottaknak.

Felolvassa: Rudolf Péter
Zenei munkatárs: Gebauer Mária
Szerkesztő: Jósvai Lídia
Rendező: Lehoczky Orsolya (2001)

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1

Részletek Eörsi István regényéből
Felolvassa: Rudolf Péter
Zenei munkatárs: Gebauer Mária
Szerkesztő: Jósvai Lídia
Rendező: Lehoczky Orsolya (2001)
(V/2. rész: holnap, 20.04)
2
Részletek Eörsi István regényéből
Fe…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Rendező:
Színészek: (1 fő, átl. 42 év)
Szerkesztő:
Zenei szerkesztő:
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 86 perc
Bemutató dátuma 2001. június 12.
Rádiós műfaji besorolás Felolvasás
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Eredeti korhatári besorolás 12
Ismétlések adatai

2010-10-23|2011-06-13

Szövegforma Felolvasás
Megidézett kor (magyar) 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Szijártó István (2000-2001) | Kondor Katalin (2001-2005);
  • Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
  • Művészeti Főszerkesztőség: Kőrösi Zoltán (2001-2002);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.