Dürer
Magyar hangjáték
Szentkuthy Miklós hangjátéka
Korabeli ajánló
Dürer mester nem köznapi ember, tudja ezt mindenki. Tudja az önfeláldozó, odaadó modell, a lelkes tanítvány, de Ulrich von Hutten lovag is, a kissé anarchista reformátor és hivatásos szerelmes, valamint természetesen költő és író. Tudja, hogy Albrecht Dürer ceruzája bárkit a magasba emelhet, mert rajzait csodaként bámulják és minden vonása az örökkévalóságnak készül. Mindezt tudja jól a lovag, csak azt nem tudja, hogy miért nem rajzol a mester portrét éppen Luther Mártonról, aki pedig a világon a legméltóbb lenne rá. Lerajzolta Luther „bikafejű” fegyveres kísérőjét a wormsi országgyűlésen, de magát Luthert nem. Egyetlenegyszer sem. Érthetetlen. Nagy szálka ez a lovag szemében, fejére is olvassa a mesternek. De Dürer nem jön zavarba, pedig nem mondhatja ki, amit gondol. (Ki tudja, még egy régi jó barát és mit vesz zokon az új politikai helyzetben?) Azt mondaná legszívesebben, hogy nem festek, nem rajzolok főpapot, mert nem érdekelnek a főpapok. Jobban érdekelnek a baglyok, rókák, az úszkáló kacsák, a vizek, a fák, a mesevilág tündérei. Menjenek a főpapok a francba. Mondta volna Dürer, ha mondhatta volna, de csak súghatta.Most meghallottuk, és fölhangosítottuk a szöveget, bemutatjuk végre a 43 éve írt hangjátékot. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem haszontalanság meghallgatni. Szentkuthy mester sem akárki, ezt is tudhatjuk már mindannyian. (Sári László)
Színlap
Szentkuthy Miklós hangjátéka.
A versrészletet Weöres Sándor fordította.
Szereposztás:
Albrecht Dürer – Garas Dezső;
Tanítvány – Kaszás Gergő;
Modell – Bánsági Ildikó.
Dramaturg: Sári László.
Rendező: Székely Gábor.
Hossz: 38 perc
Dürer mester nem köznapi ember, tudja ezt mindenki. Tudja az önfeláldozó, odaadó modell, a lelkes tanítvány, de Ulrich von Hutten lovag is, a kissé anarchista reformátor és hivatásos szerelmes, valamint természetesen költő és író. Tudja, hogy Albrecht Dürer ceruzája bárkit a magasba emelhet, mert rajzait csodaként bámulják és minden vonása az örökkévalóságnak készül. Mindezt tudja jól a lovag, csak azt nem tudja, hogy miért nem rajzol a mester portrét éppen Luther Mártonról, aki pedig a világon a legméltóbb lenne rá. Lerajzolta Luther „bikafejű” fegyveres kísérőjét a wormsi országgyűlésen, de magát Luthert nem. Egyetlenegyszer sem. Érthetetlen. Nagy szálka ez a lovag szemében, fejére is olvassa a mesternek. De Dürer nem jön zavarba, pedig nem mondhatja ki, amit gondol. (Ki tudja, még egy régi jó barát és mit vesz zokon az új politikai helyzetben?) Azt mondaná legszívesebben, hogy nem festek, nem rajzolok főpapot, mert nem érdekelnek a főpapok. Jobban érdekelnek a baglyok, rókák, az úszkáló kacsák, a vizek, a fák, a mesevilág tündérei. Menjenek a főpapok a francba. Mondta volna Dürer, ha mondhatta volna, de csak súghatta.Most meghallottuk, és fölhangosítottuk a szöveget, bemutatjuk végre a 43 éve írt hangjátékot. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem h…
Szentkuthy Miklós hangjátéka.
A versrészletet Weöres Sándor fordította.
Szereposztás:
Albrecht Dürer – Garas Dezső;
Tanítvány – Kaszás Gergő;
Modell – Bánsági Ildikó.
Dramaturg: Sári László.
Rendező: Székely Gábor.
Hossz: 38 perc
Dürer mester nem köznapi ember, tudja ezt mindenki. Tudja az önfeláldozó, odaadó modell, a lelkes tanítvány, de Ulrich von Hutten lovag is, a kissé anarchista reformátor és hivatásos szerelmes, valamint természetesen költő és író. Tudja, hogy Albrecht Dürer ceruzája bárkit a magasba emelhet, mert rajzait csodaként bámulják és minden vonása az örökkévalóságnak készül. Mindezt tudja jól a lovag, csak azt nem tudja, hogy miért nem rajzol a mester portrét éppen Luther Mártonról, aki pedig a világon a legméltóbb lenne rá. Lerajzolta Luther „bikafejű” fegyveres kísérőjét a wormsi országgyűlésen, de magát Luthert nem. Egyetlenegyszer sem. Érthetetlen. Nagy szálka ez a lovag szemében, fejére is olvassa a mesternek. De Dürer nem jön zavarba, pedig nem mondhatja ki, amit gondol. (Ki tudja, még egy régi jó barát és mit vesz zokon az új politikai helyzetben?) Azt mondaná legszívesebben, hogy nem festek, nem rajzolok főpapot, mert nem érdekelnek a főpapok. Jobban érdekelnek a baglyok, rókák, az úszkáló kacsák, a vizek, a fák, a mesevilág tündérei. Menjenek a főpapok a francba. Mondta volna Dürer, ha mondhatta volna, de csak súghatta.Most meghallottuk, és fölhangosítottuk a szöveget, bemutatjuk végre a 43 éve írt hangjátékot. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy nem haszontalanság meghallgatni. Szentkuthy mester sem akárki, ezt is tudhatjuk már mindannyian. (Sári László)
1992. 01. 27. Bartók 23:22
Ismétlés: 1992.10.21. Bartók 23:00
1999. május 25 P 21.04
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Szentkuthy Miklós hangjátéka
A versrészletet Weöres Sándor fordította
Szereposztás:
Albrecht – Garas Dezső,
Tanítvány – Kaszás Gergő,
Modell – Bánsági Ildikó,
Ulrich von Hutten – Balkay Géza
A felvételt Rosenman Péter és Ádám Krisztina készítette
Zenei munkatárs: Horkai Rózsa
Dramaturg: Sári László
Rendezo: Székely Gábor (1992)
(Elso adás: 1992.01.27. B 23.22)
(Utolsó ismétlés: 1999.05.25. P 21.04)
Ismétlések dátumai: 2008-05-31|2012-12-17
NAVA ID-k: 3422336
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (4 fő, átl. 43 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 38 perc | |
| Bemutató dátuma | 1992. január 27. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Ismétlések adatai |
2008-05-31|2012-12-17 |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 18.; 2023. 01. 16.; 2023. 05. 03.; 2023. 08. 14.; 2024. 04. 11.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.






