Disznójáték

1992. 02. 23. Petőfi 20.00

Czakó Gábor hangjátéka.

Versek: Zászlós Levente.

Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Selmeczi György.

Zenei munkatárs: Szendrői Sándor.

A felvételt Tánczos Tamás és Fényes Péter készítette.

Szereposztás:

Cornwall úr – Benedek Miklós;

Yorkshire úr – Szacsvay László;

Mangalicz úr – Harkányi Endre;

Koca anyó – Szabó Éva.

Dramaturg: Bárdos Pál.

Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa.

Hossz: 44 perc

Az azonos című dráma Czakó fiatalkori alkotása volt. Hajdan politikai parabolaként hatott, allegória volt, mint a legtöbb állatmese. Bölcsen tette a szerző, hogy elővette az asztalfiókból és újraírta – a megváltozott világban a mű új jelentéseket kapott. Emberi „disznói” a halál előtti pillanatban élnek – de mintha ennek nem lennének tudatában. A halál árnyékában is azt teszik, amit egész életükben: tülekednek a hatalomért… Pedig végzetük elkerülhetetlen – közeleg a disznótor. Talán ideje lenne magukba szállni – de erre képtelenek. A hajdani allegóriából, amely holmi politikai viszonyokat célzott – mára metafora lett. Az előadás szellemesen előadott dalaival, embernyelven beszélő disznóival és a disznók fülében megszólaló böllérekkel megkísérelte a komor emberszólást csúfondáros vidámsággá alakítani, úgy szolgálva az író emberjavító céljait. (Bárdos Pál)