Boldog békeidők (1980)
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
A regény a századforduló „aranykorát”, a Ferenc József-i „boldog békeidők” magyar társadalmát eleveníti meg. A mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh „korrekt” ember – mások szemében. Az író föltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit és indulatait a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is megérteti, hogy az erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. Németh Gyula drámájával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a baranyai félig magyar, félig sváb fészek köznapi és ünnepi élete; a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó….A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leplezi le a felnőttek zárt és álszent világát. A regény legszebb, legemlékezetesebb jelenetei – például amikor apja korbáccsal veri, vagy amikor a sváb cselédlányt írni tanítja – mind az ő alakjához fűződnek.
Színlap
Kodolányi János regényét rádióra alkalmazta Szappanos Balázs.
Szereposztás: Író – Vargha Vilmos, Némethné – Polonyi Gyöngyi, Németh – Szombathy Gyula, Miskolcziné – Sulyok Mária, Kádi – Kútvölgyi Erzsébet, Szepi bácsi – Molnár Tibor, Lacika – Ambrus András, Iluska – Grünwald Kati
Zenei munkatárs: Török Etel
Szerkesztő: Simon László
Rendező: Kőváry Katalin
A regény a századforduló „aranykorát”, a Ferenc József-i „boldog békeidők” magyar társadalmát eleveníti meg. A mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh „korrekt” ember – mások szemében. Az író föltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit és indulatait a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is megérteti, hogy az erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. Németh Gyula drámájával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a baranyai félig magyar, félig sváb fészek köznapi és ünnepi élete; a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó….A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leplezi le a felnőttek zárt és álszent világát. A regény legszebb, legemlékezetesebb jelenetei – például amikor apja korbáccsal veri, vagy amikor a sváb cselédlányt írni tanítja – mind az ő alakjához fűződnek.
Kodolányi János regényét rádióra alkalmazta Szappanos Balázs.
Szereposztás: Író – Vargha Vilmos, Némethné – Polonyi Gyöngyi, Németh – Szombathy Gyula, Miskolcziné – Sulyok Mária, Kádi – Kútvölgyi Erzsébet, Szepi bácsi – Molnár Tibor, Lacika – Ambrus András, Iluska – Grünwald Kati
Zenei munkatárs: Török Etel
Szerkesztő: Simon László
Rendező: Kőváry Katalin
A regény a századforduló „aranykorát”, a Ferenc József-i „boldog békeidők” magyar társadalmát eleveníti meg. A mű előterében Németh Gyula erdész alakja áll, aki előbb feleségét taszítja el, majd két nő, Kádi, a sváb cseléd és Piroska, házvezetőjének lánya között vergődik. Németh „korrekt” ember – mások szemében. Az író föltárja egyéniségének rejtett mélységeit. Az erdész életéből hiányzik az igazi szeretet, önző, akarattalan ember, az események játékszere, tetteit és indulatait a szenvedély vezeti. Kodolányi azt is megérteti, hogy az erdész elrontott életének legalább annyira oka a kor is, mely ilyenné formálta. Németh Gyula drámájával párhuzamosan kibontakozik a falu képe, a baranyai félig magyar, félig sváb fészek köznapi és ünnepi élete; a templom, a kocsma, a cséplés, a kaszinó….A kifosztott, szeretettelen, hazugságra épült világban egyetlen meleg színt az erdész kisfia kap, aki meghökkentő kérdéseivel nyitogatja, leplezi le a felnőttek zárt és álszent világát. A regény legszebb, legemlékezetesebb jelenetei – például amikor apja korbáccsal veri, vagy amikor a sváb cselédlányt írni tanítja – mind az ő alakjához fűződnek.
1980. július 27.
1983. 09. 18. 16:04 – Kossuth 56 perc
1983. 09. 25. 16:00 – Kossuth 60 perc
1999. márc 8 . B 10.05
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (7 fő, átl. 44 év) | ||
| Szerkesztő: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 100 perc | |
| Bemutató dátuma | 1980. július 27. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Regény |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 12.; 2023. 08. 06.; 2025. 09. 04.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.