Beszélgetés a világ első rádió-népszámlálásának titkairól

Beszélgetés a világ első rádió-népszámlálásának titkairól

1943. május 20., BpI

Írta és összeállította: Babay József

Beszélgetők: Kovács Károly a Nemzeti Színház tagja, Szilágyi Marcsa és Babay József

Gong után: Hanglemez, amely Csajkovszkij, „Dal szöveg nélkül” című opuszát játssza.

A lemez középtájt csengőberregés hallatszik, majd ajtónyitás zaja.

Szilágyi Marcsa: Kovács Károly színművész úr érkezett.

Babay: Szervusz, kedves Karcsikám, már vártalak.

Kovács: Szervusz Jóskám! Rádiózol?

Babay: Igen. Egy nagyon kedves lemezt hallgatok. Parancsolj helyet foglalni. Gyújts rá, ma végre kaptam Szimpfóniát is… Maris néni, kérem, főzzön csak feketét.

Szilágyi: Igenis, szerkesztő úr.

Kovács: Ez Csajkovszkij-dal.

Babay: Igen és most jubilál… Most játssza a rádió éppen ötvenedszer.

Kovács: Honnét tudod ezt ilyen pontosan?

Babay: Honnét? Még azt is elárulom Neked, hogy most, ebben az órában több mint három millió ember hallgatja a rádiót.

Kovács: Három millió ember?

Babay: Igen és javarészt lámpás készüléken. Az országban ugyanis az összes készüléknek több mint negyven százaléka két lámpás készülék.

Kovács: A dolog kezd ördöngössé válni. Te talán még azt is meg tudnád mondani, hogy hány olyan rádióengedélyes van Magyarországon, aki nem tud magyarul?

Babay: Egy pillanat. Megmondom azt is. 103. Nos, semmi ördöngösség nincs a dologban. Tudod, mi történt nemrégiben?

Kovács: Statisztikai adatokat gyűjtöttél a rádióról.

Babay: Ennél sokkal több. Lezajlott a világ legelső rádiónépszámlálása.

Kovács: Itt, Magyarországon?

Babay: Igen kérlek itt, Magyarországon. És már a világ minden nagy rádióközpontja tudomást szerzett róla. Hála Isten, ebben is az elsők vagyunk, akár a telefon bevezetésében, vay a földalatti vasút építésében.

Kovács: És ezt is a Magyar Posta kezdeményezte?

Babay: Igen, a mi világhírű magyar postánk. Az köztudomású, hogy a rásió a magyar posta egyik legkedveltebb üzletága. A nagyközönség állandó és egyre fokozódó érdeklődésével tünteti ki. Mit gondolsz, mennyi eber hallgatja naponta a rádió műsorát?

Kovács: Milliók és milliók.

Szpíker hangja: Lemezműsorunk következő száma Mascagni: Elégia.

: /Felhangzik az Elégia/

Babay: Bizony milliók. Három millió háromszázezer ember, de ma már valószínű, hogy jóval több. Valóságos kis birodalom. Az ember akaratlanul arra a pedagógiai hatásra gondol, amelynek áldásossága a rádiótól származik. Mert hisz milliók és milliók maradnak szívesen otthonukban, hogy hallgassák a titkokkal teli éterből áradó muzsikát, az érdekes szót, a tudást, a tájékoztatást, a híreket. És nem áldásos-e az a tény is, hogy a rádió nemcsak szórakoztat, hanem sokezer családnak kenyeret is ad. A rádiókészülékek és -alkatrészek előállítása rengeteg embert foglalkoztat. Jelentős és kivitelre dolgozó virágzó iparrá nőtte ki magát. Igen számottevő a rádiókészülékek eladásávak foglalkozó üzletek száma és nem közömbös a villanyáramot szolgáltató vállalatok számára sem. Soroljuk mindezekhez az előadó művészek, a műsoron lévő írók és költők, zeneszerzők és tudósok népes táborát, a postának és a rádiónak a személyzetét, – mindez egy eleven kis birodalom. Azt merném mondani, alig van az országban ember, akit a rádió ne érdekelne. A nagyközönséget elsősorban a műsor és a vétel jósága érdekli, míg azokat, akik a rádióval hivatásszerűen dolgoznak, nevezetesen a postát, a rádiót, az ipart, a kereskedelmet minden egyes, a rádióval kapcsolatos adat. Ezek az adatok ugyanis a rádió jövőjének és fejlesztésének szempontjából a szó szoros értelmében nélkülözhetetlenek.

Kovács: Tehát nyilván ezért hajtotta végre a posta a rádió népszámlálását.

Babay: Igen, tisztán kellett végre látni. Így aztán Európában szinte egyedülálló munkába kezdett a statisztikai adatok összegyűjtésével. Már magát az elhatározást, illetve a rádió-népszámlálás kivitelét gondos és nehéz unka előzte meg. Megbeszélést kellett tartania az összes érdekeltekkel. Ezt követte az Országos Statisztikai Tanács véleménye alapján a minisztertanács engedélye. Így aztán a világ első rádió-népszámlálása előtt megnyílt az út.

Kovács: És mikor kezdődött el a munka:

Babay: A minisztertanács engedélyét követőleg már 1941. év októberében.

Kovács: És meddig tartott?

Babay: 15 hónapon keresztül.

Ajtónyitás, csésze-csörömpölés.

Szilágyi: Parancsoljanak, itt a fekete.

Kovács: Mondja, Maris néni, nem sütne egy kis lángost?

Szilágyi: Lángost, művész úr? Lángost? Teremtő Isten! Tetszik tudni, mi minden kell ahhoz? Liszt, zsír, krumpli, tejfel, fokhagyma.

Babay: Hát fokhagyna talán csak akad?

Szilágyi: /:Távozó, szinte neheztelő hangon:/ Hát az még igen, de tejfel meg annyi zsír… Lángos, kérem, manapság, engedelmet kérek, még jó, hogy nem tetszettek megéhezni egy kis Pick-szalámira. /:Ajtócsapás:/

Babay: Hopp, mennyi is az idő? Ej, de jóm, hogy eszembe jutott. Gyönyörű orgona-koncert van ma Bologne-ban! Egy pillanat türelmet, Karcsikám.

Készülék beállításának hangja, majd röviddel utána orgona-koncert, halkan.

Babay: /:Kiáltva:/ Mari néni! /:Halkan:/ Ne haragudj, behívom ezt a házsártos öregasszonyt, mert él-hal az orgonaszóért.

Ajtónyitás zaja.

Szilágyi: Tessék parancsolni!

Babay: Üljön le, orgona játszik a rádióban.

Szilágyi: Óh, az Isten áldja meg magát, köszönöm szépen.

Babay: Hát nézz ide, Karcsikám. A postavezérigazgatóság abban a kedvességben részesített, hogy rendelkezésemre bocsátotta a világ első rádió-népszámlálásának feldolgozott anyagát. /:Papírzörgés:/ Hatalmas paksaméta, de mondhatom, izgalmasan érdekes. Nézd, ez itt, hogyan is nevezzem, mondhatnók tán így is, ez itt a népszámlálási ív. 75 kérdést tartalmaz. A posta kézbesítők útján osztotta szét a rádióelőfizetők között, a legkészségesebben álltak rendelkezésre és három nap alatt pontosan kitöltött adatokkal küldték vissza a kézbesítőkkel. A munka terjedelmét jellemzi, hogy 700.000 kérdőív mintegy 50 millió adatával 15 hónapon át 40 ember reggeltől estig dolgozott. Ez az anyag ma 4000 táblázatba foglalva áll rendelkezésre, és valóságos kincsesbányát jelent a szakemberek, a szakírók és a kutatók számára.

Kovács: Úgy látom, hogy ez a táblázat itt, pl. a rádióengedélyesek számát illusztrálja.

Babay: Ugen, százalék-arányban. A rádióengedélyesek 81,01 százaléka férfi. Mintegy 17,70 százaléka nő és 1,2 százaléka jogi személy, szóval egyesületek, helyiségek, társaskörök. Az előfizetők legnagyobb százaléka 93,3, természetesen magyar, 4,1 német, 0,7 szerb, 0,5 román, 0,5 szlovák, de vanrutén, horvát, bunyevác, vend és egyéb nemzetiségű engedélyes is. Ezen a táblázaton viszont azt láthatod, hogy a rádióhallgatók 76,2%-a felnőtt, 14,3%-a 11 és 18 év közötti gyermek és 9,5%-a 10 éven aluli gyermek.

Kovács: Vajon mennyi készülék dolgozhatik az országban?

Babay: Mintegy 850.000. Ugye, óriási szám? A legtöbb két lámpás. Ezt követő sorrend szerint a három, a négy, az egy lámpás, a detektoros és a négy lámpásnál nagyobb készülék. De megállapította a magyar posta azt is, hogy mintegy másfélezer hordozható, tehát kirándulásra vihető, 510 gépkocsiba és 47 csónakba szerelt rádiókészülék van használatban. Olyan készülék, amely gramofonnal is fel van szerelve, a rádió-népszámlálás idején már 24.974 volt az országban. Ma már nyilván sokkal több. Érdekes az is, hogy a rádiókészülékek 22%-a legfeljebb egy éves, 28,2%-a 2-3 éves, 18,7%-a 4-5 éves, a többi ennél régibb. Sőt ahogy az pontos megállapítást nyert, üzemben van 6278 olyan készülék is, amelyet több mint 15 esztendővel ezelőtt vásároltak. Nézd, itt áll az adat is, amit az előbb említettem volt, hogy103 olyan rádióengeélyes is él Magyarországon, akik egyáltalán nem tudnak magyarul.

Kovács: Az adatgyűjtés időpontjában a családtagokkal együtt mennyi volt a rádióelőfizetők száma?

Babay: Két és fél millió lélek. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a posta ma már több mint 840.000 rádióelőfizetőt tart nyilván, a műsorhallgatók létszámát csaknem három és fél millióra becsülhetjük, ami az ország lakosságának majdnem egynegyede.

Kovács: Óriási munkát végzett a posta. Gondolom, a statisztikai adatkutatás kiterjedt a foglalkozási ágakra is.

Babay: Minden foglalkozási ágra. Ilyen szempontból aztán szociális, népi és kulturális kincsesbányává sokasodtak az adatok. Nézzünk meg pár érdekes foglalkozást pl. Budapesten.

Kovács: Szóval, még városok szerint is feldolgozták az anyagot?

Babay: A rádió-népszámlálás tartalmazza még a legkisebb alföldi tanyán élő rádióhallgató idevonatkozó adatait is. Node nézzünk szét a Budapestet érdeklő afatok érdekességei között. Nos, pl. van Budapesten 282 ószeres rádióelőfizető.

Kovács: Érdekes.

Babay: 490 egyszerű napszámos ember, 24 vándoriparos, hat verklis, 14.395 kisiparos, és ne lepődj meg, 725 kofa. Ezek mind előfizetői a rádiónak.

Szilágyi: No ne tessék már ilyet mondani, kofa?

Babay: Kofa, Mari néni, kofa. És mit szól ahhoz, hogy van a rádiónak 270 olyan előfizetője, aki egyszerű kis cseléd.

Szilágyi: Egyszerű? Már miért lenne egyszerű, ha már egyszer rádiója is van?

Babay: A rádió Mari néni nem nézi azt, hogy ki egyszerű és ki nem. A rádió mindenkit egyformán szolgál, és mindenkit egyformán tanít.

Kovács: Bizony, még főzni is tanít.

Szilágyi: Hát ezt meg miért tetszik mondani művész úr? Talán arra tetszik gondolni, hogy a szerkesztő úr nincs megelégedve a főztömmel?

Babay: Meg vagyok én elégedve magával, lelkem, hát hogyha még egy kis lángost is tudna előteremteni.

Kovács: /:nevet:/

Szilágyi: Lángost? Mindig az a lángos? Az életemet szekírozzák ki azzal a lángossal. Nem is hallgatok én magukat /:Atjócsapás:/

Kovács: Vajon kiterjed az a hatalmas statisztikai anyag még arra is, hogy milyen külföldi állomásokat hallgatnak legsűrűbben az előfizetők?

Babay: Igen, a posta pontos adatokat gyűjtött ez irányban is. A hallgatók 50%-a leginkább német, 41,1%-a az olasz, 64%-a francia, 3,5%-a az angol adásokat fogja.

Kovács: És mikor ülnek legtöbben a rádió körül?

Babay: Este 9 óra tájban. Több mint 300.000 előfizető az esti, majd pedig a kora reggeli órák adását hallgatja. Természetesen számítsuk ehhez a számhoz hozzá a családtagokat is és ebből nagyon érdekes következtetést lehet levonni. Az ország lakossága korán kel és viszont korán is tér nyugovóra. A nép az időhöz mérten józanul és dolgosan él. Arisztotelész mondta: Az első pohár bor, amit megisztunk, az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté. Úgy látszik, az ország népe az egészség poharát választja.

Kovács: Hát valóban gyönyörű és gigantikus munkát végzett a magyar posta, amikor millió és millió kérdést adott fel, amire milliók és milliók válaszoltak. Nagyon érdekelne még engem, de úgy hiszem, minden rádióelőfizető társamat is, hogy a közönség mit szeret a legjobban hallgatni?

Babay: Nos nézzük csak, erre is találunk választ. Íme itt van. Budapest I. adását a rádióengedélyesek 99,4%-a hallgatja rendszeresen. Budapest II.-t 36,6%. A két adó műsorszámai közt nagyon népszerűek a hírek percei, a magyar nóta, a szórakoztató és tánczene. Az operából közvetítettelőadásokat az előfizetők 16%-a, a nehéz klasszikus zenét az előfizetők 8,7%-a hallgatja rendszeresen.

Ajtónyitás zaja.

Szilágyi: Engedelmét, itt a lángos.

Kovács: Lángos? Igaz ez? /:Tányér-csörömpölés:/

Szilágyi: Igaz ez, amint látni tetszik. De hogy a szerkesztő úrnak mit főzök a jövő hét végéig, azt csak a mennyei hatalmasságok tudnák megmondani.

Kovács: Még csak egy kérdést, ami rendkívül érdekelne. Mi a legnépszerűbb műsország a hallgatók között?

Babay: A világ első rádió-népszámlálása megállapította ezt is. De erre a kérdésre halljuk a választ magától a rádiótól, íme:

/:Cigányzene hangzik fel, először hallható magyar nóta, aztán egy pattogó csárdás.:/

Gong.