Krusovszky Dénes

Az üveganya 🏆

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

Krusovszky Dénes hangjátéka

59 perc

2011. június 18.

Bizarr | Családi kapcsolatok |

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A mű főszereplője Kramer, aki anyja halálakor beleőrül a fájdalomba és arról filozofál, hogy szabad-e az ember életében és halálában. A hangjáték az általa alapított üzem munkásainak beszélgetésével indul, ahol Kramerné temetésére készülnek. A hangjáték a temetéseken összekerülő ismerősök találkozásának hangulatát is felidézi.  A háttérben a rádióból szóló zenék szólnak.

Színlap

Az üveganya a Magyar Rádió 2010-es drámapályázatára érkezett, és – ha nem is végzett az első három hely egyikén, – bejutott a legjobb, legérdekesebb, a szakmai zsűri elé kerülő szűkebb válogatásba. A pályázat jeligés volt, így a borítékok felbontása után derült csak ki, hogy a drámát nem egy gyakorlott színpadi szerző írta, hanem egy eddig elsősorban költőként ismert fiatalember: Krusovszky Dénes.

A darab műfaji megjelölése: tragikomikus játék, s valóban, a szerző érzékenyen, sok humorral, ugyanakkor mély együttérzéssel, néhol torokszorítóan ábrázolja a minket körülvevő világot, embereket.

A cselekmény napjainkban játszódik, tulajdonképpen egy nap alatt, de a szálak a kilencvenes évekbe, a nagy vállalatok privatizációja idejére nyúlnak vissza. Akkor vásárolt ki a főhős a barátjával egy részt egy ilyen üzemből, így alapítva meg saját cégüket. Egy idő után azonban kiderül, gondok vannak a számlázás körül, Krammer magára vállalja a csalást, ezzel a cég megmenekül, ám őt öt évre lecsukják. Szabadulása után teljesen magára marad, – a felesége időközben elvált tőle, és hozzáment a korábbi baráthoz-főnöktárshoz, – a lányától elszakítják, s ő idős édesanyjával él kettesben, elvonultan. Ám egy napon anyja is meghal, s neki vissza kell térnie az emberek közé.

A darab a temetés napján játszódik, amikor – sok év után, – a férfi ismét találkozik volt barátjával, munkatársaival, feleségével, időközben felnőtt nővé érett lányával, s annak udvarlójával. Fény derül szövevényes kapcsolatokra,…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Gácsi Sándor, Koltai Lajos: Egy a hét közül (1964)
  2. Czilczer Olga: Még beszélünk (2001)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
filozófiai dráma kamaradráma lélektani dráma
Hangműfaj*
dokumentumjáték eredeti hangjáték dokumentarista hangjáték lélektani hangjáték hangjáték/rádiójáték
Hangulat*
tragikus gyászos filozofikus zavarodott temetési
Téma*
szülő-gyerek kapcsolat anya-gyerek kapcsolat gyász és veszteség munkahely és hivatás szabadság és bezártság
Összekötő műfaj*
Munkahelyi és termelési moralitás
Műfaji jelzők*
filozófiai/gondolati kamarai lélektani erkölcsi/morális munkahelyi/termelési tragikus történelmi/emlékezeti kulturális/ismeretterjesztő életrajzi/portré dokumentarista lírai
Főcsoportok*
Hatalmi és társadalmi mintázatok Morális és lélektani mintázatok Történelmi és kulturális mintázatok Műfaji és formai mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
anyagyász filozófiai bomlásdráma temetési hangulat üzemi közeg szabadság és halál gyászőrület

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (12 fő, átl. 45 év)
Díjak, jelölések:
Magyar Rádió Drámapályázat
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Temetés, halál, megőrült szereplő, rossz kapcsolat
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 59 perc
Bemutató dátuma 2011. június 18.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Sztereó
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Gyár/üzem, Otthon
  • Gyár/üzem
  • Otthon
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
Időszinkronitás Szinkron
  • Múlt
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1990-2010 Demokrácia kora
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Élettörténet
  • Szenvedéstörténet
Címkék

Temetés, halál, urna, abortusz, gyászbeszéd, őrült, elfekvő
Történet időtartama Több nap
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Kereskedő, vállalkozó
  • Munkás
  • Kereskedő, vállalkozó
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú, Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi
Zenei jellemzők Háttérzene, Diegetikus mediális
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 09. 05.; 2024. 04. 11.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Böröcz István (2011-2013) | Jónás István (2010-2015);
  • Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó vezető rendező (2002-2013); Forrás
  • Kaneta: Kőrösi Zoltán (2011-2013);
  • Rádiószínház: Solténszky Tibor (2002-2013); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.