A színész
Szlovén hangjáték magyar változata
Korabeli ajánló
„1566 szeptembere, Szigetvár. Az ehbüti gyaurok makacsul védelmezik a füstüs kis fészket, de a fényességes Szulejmán szultán hatalmas srege – sok tízezer harcos és sok tucat ágyú erejével – döntő rohamra készülnek. A fényességes Szulejmán azonban – hosszú, súlyos emésztőszervi betegségét követő agyvérzés folytán – a Paradicsomba költözik. Nagyvezírje, Szokoli Mehmed pasa kutyaszorítóba kerül, hisz a halálhírre a babonás sereg szétszaladna, akár az őrizetlenül maradt nyáj. A cselekmény eddig híven követi Radovan Samardzic Mehmed Sokolovic című könyvét. Ekkor azonban – Zarko Petan szlovén író leleményes képzeletéből – belép a történetbe Peliván, a csepürágó. Pelivánnak kisujjában van a mesterség: a bábmozgatáshoz éppúgy ért, mint az arcfestéshez és a jelmezkészítéshez; s az efféle külső átalakuláshoz éppúgy, mint a hang, a stílus és a jellem tanulmányozásán alapuló belsőhöz. Ráadásul egész életében főszerepre vágyott. Talán a mai világ audiovizuális szemfényvesztésén edződött hallgatót is érdekli: megkapja–e a csepürágó a fényességes főszerepet, és ha igen, mit kezd vele.” ”Mesterházi Márton”
Színlap
1985. augusztus 5. – 21.05
Zarko Petan hangjátéka
Fordította: Szilágyi Károly
Rendező: Varga Géza
Mehmed pasa, nagyvezír – Sinkó László, Peliván, csepürágó – Szacsvay László, Szulejmán szultán – Tomanek Nándor, Kajszunizade, felcser – Kálmán György, Zal Mahmud pasa, begler bég – Nagy Zoltán
Technikai munkatárs: Kosárszky Péter és Srankó Orsolya
Zenei munkatárs: Takáts György
Dramaturg: Mesterházi Márton
Ismétlések:
1986. április 14. 22:00 Petőfi
1987. április 18. 09.05 Petőfi (ism.)
„1566 szeptembere, Szigetvár. Az ehbüti gyaurok makacsul védelmezik a füstüs kis fészket, de a fényességes Szulejmán szultán hatalmas srege – sok tízezer harcos és sok tucat ágyú erejével – döntő rohamra készülnek. A fényességes Szulejmán azonban – hosszú, súlyos emésztőszervi betegségét követő agyvérzés folytán – a Paradicsomba költözik. Nagyvezírje, Szokoli Mehmed pasa kutyaszorítóba kerül, hisz a halálhírre a babonás sereg szétszaladna, akár az őrizetlenül maradt nyáj.
A cselekmény eddig híven követi Radovan Samardzic Mehmed Sokolovic című könyvét. Ekkor azonban – Zarko Petan szlovén író leleményes képzeletéből – belép a történetbe Peliván, a csepürágó. Pelivánnak kisujjában van a mesterség: a bábmozgatáshoz éppúgy ért, mint az arcfestéshez és a jelmezkészítéshez; s az efféle külső átalakuláshoz éppúgy, mint a hang, a stílus és a jellem tanulmányozásán alapuló belsőhöz. Ráadásul egész életében főszerepre vágyott.
Talán a mai világ audiovizuális szemfényvesztésén edződött hall…
1985. augusztus 5. – 21.05
Zarko Petan hangjátéka
Fordította: Szilágyi Károly
Rendező: Varga Géza
Mehmed pasa, nagyvezír – Sinkó László, Peliván, csepürágó – Szacsvay László, Szulejmán szultán – Tomanek Nándor, Kajszunizade, felcser – Kálmán György, Zal Mahmud pasa, begler bég – Nagy Zoltán
Technikai munkatárs: Kosárszky Péter és Srankó Orsolya
Zenei munkatárs: Takáts György
Dramaturg: Mesterházi Márton
Ismétlések:
1986. április 14. 22:00 Petőfi
1987. április 18. 09.05 Petőfi (ism.)
„1566 szeptembere, Szigetvár. Az ehbüti gyaurok makacsul védelmezik a füstüs kis fészket, de a fényességes Szulejmán szultán hatalmas srege – sok tízezer harcos és sok tucat ágyú erejével – döntő rohamra készülnek. A fényességes Szulejmán azonban – hosszú, súlyos emésztőszervi betegségét követő agyvérzés folytán – a Paradicsomba költözik. Nagyvezírje, Szokoli Mehmed pasa kutyaszorítóba kerül, hisz a halálhírre a babonás sereg szétszaladna, akár az őrizetlenül maradt nyáj.
A cselekmény eddig híven követi Radovan Samardzic Mehmed Sokolovic című könyvét. Ekkor azonban – Zarko Petan szlovén író leleményes képzeletéből – belép a történetbe Peliván, a csepürágó. Pelivánnak kisujjában van a mesterség: a bábmozgatáshoz éppúgy ért, mint az arcfestéshez és a jelmezkészítéshez; s az efféle külső átalakuláshoz éppúgy, mint a hang, a stílus és a jellem tanulmányozásán alapuló belsőhöz. Ráadásul egész életében főszerepre vágyott.
Talán a mai világ audiovizuális szemfényvesztésén edződött hallgatót is érdekli: megkapja–e a csepürágó a fényességes főszerepet, és ha igen, mit kezd vele.”
„Mesterházi Márton”
93p
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
Hasonló rádiójátékok*
AI-besorolás
Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.
AI saját kategóriák (*)
- Műfaji kategóriák*
- történelmi példázat/parabola dráma politikai dráma lélektani dráma
- Hangulat*
- feszült ironikus játékos történelmileg baljós ambiciózus
- Téma*
- gyász és veszteség történelmi hatalom és uralkodás művészet és alkotói lét politika és közélet bűn, nyomozás és titok korrupció és hatalmi visszaélés szabadság és bezártság fantasztikum és átváltozás
- Összekötő műfaj*
- Hatalmi intrika és manipuláció
AI kulcsszavak
Tengelyprofil
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (5 fő, átl. 50 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 93 perc | |
| Bemutató dátuma | 1985. augusztus 05. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2024. 04. 04.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.