A királylány szerelme
Összefoglalás
A szegény takács beleszeret a királylányba, aki viszont minden kérőt kidob. Barátja szerkezetet épít neki, ami garuda-madárként felrepíti a királylány kastélyszobájába. Ő maga Visnu istennek (illetve Krisna megtestesülésének) öltözik és így találkozik a királylánnyal, aki persze beleszeret. A bognár később megmondja neki, hogy ki ő, de ekkor már szereti. Érte csatába száll apja oldalán, és a haláltól csak maga Visnu menti meg, aki kénytelen megőrizni a becsületét.
A rádiós feldolgozás különlegessége egyrészt a szerelmi kapcsolat bemutatása (1958!), hangilag pedig a garudamadár jól megvalósított kelepelésének fontos szerep jut a történetben.
A dalbetétek még nem indiai zenei világát, hanem a közép-európai ízlést tükrözik, egzotikusnak ható, hárfa alapú dalok hangoznak el.
A darab végén van egy színészi tévesztés, ami arra utal, hogy talán élőben ment az adás és erről készült a felvétel, ami fennmaradt.
Később A királylány alsó ajka címen (1993) dolgozza fel a rádió ugyanezt a történetet.
A pancsatantra történetei 1959-ben jelentek meg könyv formában, valószínű ennek a kiadásnak köze van a rádiójátékhoz is.
Színlap
Királylány szerelme
Mese a Pancsatantrából
Átdolgozta Kolozsvári Grandpierre Emil
Rádióra írta Bélteky László
A zenei betéteket Sulyok Imre szerezte
Rendező: Szász Károly
Szereposztás:
Bihma király – Balázs Samu, Damajanti, a
zöldszemű királylány – Korompai Vali, Visnu
isten – Uray Tivadar, Garuda-madár – Viktor
Gedeon, Káli, a dajka – Kiss Manyi, Takácslegény –
Buss Gyula, Bognár – Tompa Sándor, Kamarás –
Fenyő Emil, Muka, udvari pap – Misoga László,
Apród – Holló András
1958. június 29., 22:35-23:47 Vasárnapéji rádiószínház
1963. 02. 14. 22.45
2002. 05. 11. K 20.35
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Zeneszerzők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Mindenkinek |
Balázs Samu (52)
Kiss Manyi
Uray Tivadar| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Zenés hangjáték Mese felnőtteknek |
|---|---|
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1958. június 29. |
| Játékidő | 75 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
| Releváns földrajzi régió | Város |
| Időszinkronitás | Nem ismert |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Mitológiai Romantikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több nap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Szerelmi/szexuális, Ontológiai-hierarchikus |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Feudális rang/arisztokrata, Többisten-hitű vallások istene, istenszerű lény, félisten |
| Releváns nem-emberi szereplők | Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Társadalmi felemelkedés, Lélektani felemelkedés, Esküvő |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Halhatatlan |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Dalbetét |
| Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek |
| Megidézett kor (nemzetközi) | Korra utalás nélküli cselekmény |
| Kódolás kész? | Kész |