A kettézárt falu

Kossuth Rádió

Dokumentum hangjáték

Terjedelem: 4 rész. (Első: 2005. április 3. 18:30; utolsó: 2005. április 24. 18:30)

Egy rész terjedelme: 27 perc.

Író: Zelei Miklós.

Dramaturg: Szigethy András.

Szerkesztő. Németh Miklós Attlia

Km. Szakács Eszter és Garai Róbert

A kettézárt falu – 1. rész

Kossuth. 2005. április 3. 18:30-18:57

Összefoglaló:

Nagyszelmenc-Kisszelmenc Ung vidéki magyar ikerfalu az első világháború utáni Párizs környéki békeszerdődések alapján Csehszlovákiához került, 1938-1944 között, az első bécsi döntást követően újra Magyarországhoz tartozott. Szelmncet Kárpátalja szovjet bekebelezése után kettézárták a sztálini vasfügönnyel. Ezt a történetet örökítette meg Zelei Miklós. A ketttézárt falu című dokumentumregényében, amelynek alapján négyrészes dokumentum-hangjtékunk készült. Az első rész azt mondja el, hogyan hajtotta el a szelmenci civil férfiakat hadifogságba 1944 őszén a Vörös Hadsereg. Hogyan vágta el egymástól a családokat az udvarokat megfelező, pitvarokon keresztülfutó szögesdrót? Hogyan indokolta mindezeket Molotov? És hogyan lelkendezett Révai József?

A kettézárt falu – 2. rész

Kossuth. 2005. április 10. 18:30-18:57

Összefoglaló:

A második világháború végén a Szovjetúnió kebelezte be az egykori Ung vármegye nagy részét is. Kisszelmenc a Szovjetúnióhoz, Nagyszelmenc Csehszlovákiához került. A második részből megtudhatjuk, miként működött a megfélemlítési rendszer, a szovjet börtönökben hogyan tettek elmezavarodott ronccsá vas egészségű embereket. A hermetikusan záró vasfüggönyön keresztül hogyan működött a feljelentő rendszer?

A kettézárt falu – 3. rész

Kossuth. 2005. április 17. 18:30-18:57

Összefoglaló:

A Vörös Hadsereg 1944 őszén megérkezett Kelet-Magyarországra, és erőszakos látszatszavazásokkal a Szovjetúnió részévé tette Kárpátalját, melynek területén korábban a Magyar Királyság vármegyéi voltak, a az első világháború utáni Párizsi békékkel csatolták őket Csehszlovákiához. Nagyszelmenc-Kisszelmenc Ung vidéki ikefalu is ekként lett tizennyolc évre csehszlovák; az első bécsi döntés utám, 1938-1944 jközött újra Magyarországhoz tartozott. 1944/45 telén kettézárták a sztálini vasfüggönnyel: Kisszelmenc a Szovjetúniónakkellet, Nagyszelmenc Csehszlovákiának jutott. Zelei Miklós A kettézárt falu című dokimentumregényéből készült négyrészes dokumentum-hangjáték harmadik része mindennek történelmi előzményeit tárja fel. Az azóta eltelt hat évtizedben miképp csökkent az ikerfalu összlakossága több, mint harmincnyolc százalékkal -1348-ról (1944) 831-re (2005?) Hogyan tiporták mindkát Szelmencet a háború, s a békefront katonái? Mit írtak a körjegyzők? Mit szerettek volna az emberek?

A kettézárt falu – 4. rész

Kossuth. 2005. április 24. 18:30 – 18:57

Tartalom:

Négyrészes dokumentum-hangjátékunk első három részéből megismerhették a hallgatók a sztálini vasfüggönnyel kettévágott Ung vidéki magyarlakta ikerfalu, Nagyszelmec-Kisszelmec huszadik századi történetét. Az első világháború után hogyan lett a település Csehszlovákiáé? Az első bécsi döntés kicsi magyar világában hogyan került vissza Magyarországhoz? Majd Kárpátalja szovjet bekebelezése után hogyan vágták ketté Sztálin vasfüggönyével? A történetet Zelei Miklós, A kettézárt falu című dokumentumregényében dolgozta fel, ennek alapján készült a rádiós sorozat. Ma már se a Szovjetunió, se Csehszlovákia, vasfüggönyük azonban a faluban ma is áll, 2004. május 1-jén azonban az Európai Unió keleti határát őrző arany vasfüggönnyé változott át. Az Egyesült Államok kongresszusának emberjogi frakciója is foglalkozott már a szelmeci problémával. Összeült ez ügyben a magyar parlament külügyi bizottsága. Javaslatok születtek, hogy Szelmecen nyissanak határátkelőt, s tüntessék el az arany vasfüggönyt. Mi történt mindezért eddig? És mi várható?