Mikszáth Kálmán

A fekete város (1959)

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

60 perc

1959. április 21.

(Legalább 7 ismétlés. Műsoron tartva 28 éven át)

Hangjáték
Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |Tárgyilagos |Romantikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Az ezerkilencszázhúszas években játszódó alföldi falusi történetben Erzsi elnyomott parasztlány, aki kiáll magáért és a hasonló sorsú többi asszonyért. Társa elhagyja a falut, mert nem bírja a gazdák rossz bánásmódját. Végül visszatér és elszökteti Erzsit az uradalomról, ahol feleségként még rosszabb neki, mint amikor szegény volt.

Színlap

Mikszáth Kálmán regénye

Rádióra alkalmazta: Csillag Ilona (1959)

Történik a 18. század elején

Nustkorb tanácselnök – Apáthi Imre, Quendel – Pethes Sándor, Gosznoviter – Horkai János, Fabricius – Szabó Gyula, Görgey alispán – Uray

Tivadar, György, az unokaöccse – Szigeti Géza, Majrákné gazdasszony – Gobbi Hilda, Draveczky – Gera Zoltán, Hajdú – Horváth József, Futár – Sándor Géza

Rendező: Cserés Miklós dr.

Az ifjúsági rádió műsora

1959. árpilis 21., K 16.10

1960. 06. 28. Kossuth 15:30

1963. május 11.,

1968. november 23.

1978. április 19.

1980. március 30.

1982. augusztus 11.

1987. szeptember 13. 18 óra 40 perc.

44 perc

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek:
KorhatárKlasszikus
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A cselekmény érzelmi és társadalmi komplexitása miatt.

Játékidő 60 perc
Bemutató dátuma 1959. április 21.
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Tárgyilagos
Romantikus
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Eredeti korhatári besorolás Nem ismert
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma Többszereplős felolvasás
Előforduló releváns játékterek Téesz/birtok/zárt vagy szabadtéri mezőgazdasági objektum, Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Kaland(sor), Szenvedéstörténet
Címkék

kiszákmányolás, alföldi falu, termelés, parasztsors, nők helyzete, két világháború közt

Társadalmi címkék

nők helyzete, parasztok helyzete, esélyegyenlőség, munkakörülmények, termelés

Történet időtartama Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok, Tömeghang, Kórus, Archiv hangfelvételt tartalmaz, Archiv médiafelvételt tartalmaz
Nyelvezet Köznyelv, Régies stílus, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Háztartásbeli, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Pedagógus, Háztartási alkalmazott, Természeti nép tagja
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Anyagi tönkre-csődbe menés, Társadalmi lecsúszás, Társadalmi felemelkedés, Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú, Kortalan
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Főcímzene, Háttérzene, Diegetikus mediális, Diegetikus élő, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Dalbetét, Korhű
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Erőszak, Harc
Zenei tipológia Folklór, Korszakra utaló zene, Egyedi énekhang
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gács László (1958-1962);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1959); Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.

hu_HUHUN