Útravaló nélkül

1940s

Összefoglalás

Erőltetett, viccesnek szánt párbeszédek gyerekek és felnőttek között, egy nyári adás- és történetperiódus során. Legközelebb 1960-ban próbálnak hasonlót készíteni, Gál Anti és a többiek címen. Az 1949-es VIT idején a VIT-ről jelentkeznek, azaz a napi eseményeket is követi az egynyári gyerek-szappanopera. Az író és a szereplők a műsorborítékban sincsenek megnevezve.

Színlap

A rádió folytatólagos játéka.

1949. május 21. K 1600-1620 (Peti és mamája beszélgetnek a konyhában. „Anyuci: Az ég szerelmére, hát ti útravaló nélkül akartok nekiindulni? Peti-Jóska: Ugy van, Utravaló nélkül.”

1949. május 22. K 15.30 (első adás?)

1949. július 29. Pokor Peti és Füles Jóska vidám kalandjai szerte az országban

1949. augusztus 6. K 16.05 Pokor Peti és Füles Jóska vidám kalandjai szerte az országban

1949. augusztus 13 Kossuth 16.05-16.25 Pokor Peti és Füles Jóska vidám kalandjai a világifjúsági találkozón.

1949. augusztus 20 Kossuth 16.05-16.25 Pokor Peti és Füles Jóska vidám kalandjai a világifjúsági találkozón.

1949. szeptember 3. 16.05: Útravaló nélkül. Pokor Peti és Füles Jóska kalandjai szerte az országban A rádió folytatásos játéka. (utolsó adás?) (Vége a nyárnak, a kalandoknak, itt a suli. Két fiú beszélget)

A műsor főcímzenéje:

Útravaló nélkül is vidám az utunk

Nem baj, ha nincsen pénzünk, üres a zsebünk

Szerencsénk nyomába mi sohase futunk

Szerszámot, kapaácsot ragad a kezünk

A lobogó szélben vígan fütyülünk

(fütty)

Sej, ezen a nyáron ingyen üdülünk (fütty)

Korabeli ajánlószöveg

Útravaló nélkül érkeztek Pokor Petrék a faluba, ahol híres labdarúgókkal tévesztették őket össze, így kénytelenek a falusi mérkőzésen három gólt rúgni, noha mint pesti „srácok” nem tudnak „focizni” (1?) Igaz viszont, hogy a „gólokat más is véletlenül rúgja”. És ezzel el is mondtuk az egyetlen nevettető poént. Utóbb a felismertetéstől való félelmükben — mikor megjelenik az öreg szaktárs a Standardból — hirtelen kerékpárra kapnak és a hallgató előre kitalálja, hogy most viszont az országúti kerékpáros-verseny győztesének fogják őket hinni. A jól megtalált vidám keret így bizony kissé üres maradt ezúttal. A húsz perc szinte szakadatlan tömegzajjal telt el. A sorozatos helyzetkomikum ritkán volt mulatságos és a burleszk-formában keveset sikerült elmondani. (Magyar Rádió)

Kritika 1

Befejezéshez közeledik a rádió folytatásos játéka, a szombatonként elhangzó „Útravaló nélkül“. Pokor Peti és Füles Jóska az országot járó, két vakációs diák rövidesen bevégzi „céltalan csatangolásait“ az országban és elköszön a rádió hallgatóitól. Meghallgattuk legutóbb, augusztus 17-én is ezt a műsorszámot, hogy megállapítsuk: szükséges volt-e ez a sorszám? Nagy vonalait tekintve azt mondhatjuk: igen, mert érdekes problémákat vetett fel, kapcsolódott időszerű kérdésekhez. Azaztán más kérdés, hogy miképpen sikerült mindezt mikrofon elé vinni. A legutóbbi előadás nem tetszett. Az volt az érzésünk, hogy ennek a folytatólagos műsornak semmi összefogó kerete nincs s csak úgy hétről-hétre éppen hogy elkészül. Pediga terv éppen ezeknél a folytatólagos játékoknál igen fontos. Tudni kell az egyes előadások összeállítóinak: hova akarnak végeredményben kilyukadni. És itt a hiba! Legutóbb nem tetszett, mert nem lehet igaz, hogy a nyaraló„melósok“ központi kérdése a szellemidézés. Arról volt ugyanis szó ebben a játékban, hogy a kastélyban nyaraló munkások nyugalmát zavarja a gróf és családja lánccsörgető, fehérlepedős, huhogó szelleme… Fülsértő ordítozások s az egyes szerepek túlkarikírozása értelmetlenné, s zagyvává tették ezt a játékot. Értjük, hogy milyen társadalmi problémát akartak felvetni, de az adásból ez nem világosodott ki kellőképpen. Pokor Peti és Füles Jóska értékesebb munkát is végezhetett volnaaz elmúlt hónapok alatt és hogy ez nem sikerült, az csak kis részben az ő hibájuk, nagyobbrészben azoké, akik ezt a két szerepet megkonstruálták ugyan, de megfelelő tartalommal nem tudták megtölteni. (Szabad Szó, 1949. szept.)

Bemutató dátuma 1949. július 29.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Rádiójáték gyermekeknek
Bemutató médium Kossuth
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Sorozat
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1949-1953 Rákosi-korszak
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Kaland(sor)
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Eltartott gyerek
Főszereplők releváns kora Gyerek, Középkorú
Párbeszédek jellege Gyerek-felnőtt, Gyerek-gyerek
Régió Magyarország (közrádió)