Tempó, magyarok!

KÉZIRAT. ADÁS NEM ISMERT.

Budapest, Lánchíd utca 6.

Tempó, magyarok!

Hangjáték, 3 felvonásban

Írták: Harsányi Gréte és Pálosy Éva

Személyek

Szilassy Gábor, apa

Szilassy Gáborné, anya

Ella, leányuk

Menyus, fiuk

Dr. Somogyi János, Ella férje

Piroska, Menyus menyasszonya

Tréner

Masszpr

Szolga

1-4. futballjátékos

Futballisták, nézőközönség a meccsen, árusok, stb.

Szerelem, álláskeresés, futballmeccs, sérülés.

Első felvonás

Szin: Szilassyék lakása

Tányérok, evőeszközök zaja

Apa.: Miért csak négy személyre teríted az asztalt, Ella?

Ella: Azért, apám, mert Menyus ma megint nem ebédel itthon. Tudod, hogy ma délután nagy futball mérkőzése van. Ilyenkor a trének ebédelteti őket…. /nevet/ Vigyáznak a dicső játékosokra, minnt a filmprimadonnákra, nehogy meg találjanak hízni!…

…

Autódudálás a ház előtt

Menyus: Itt vannak értem, a csapatom kapusa visz ki a motorbiciklijén. Kezitcsókolom, hát aki jön, az ott lesz. Csak egy percet még Ellám, drágám, adj egy csókot brómot feldúlt idegeimre…vagy tudod mit? Vedd be magad, jót tesz, mert tudom jól, hogy halálra drukkolod magad az öcsikédnek, mint rége, amikor még urifiucska volt az eszemadta…cupp cupp cupp, hát adod, vagy nem adod? Nem? Pedig e jelben akartam győzni, de nem baj, majd ad valaki más.

Ella: Piroska?

Menyus: Te mondád, ó bölcs némber, egészségem őre! Hát szerbusztok, zsonapot, lö pá, én lógok!

Kintről csengetés

Menyus: Az áldóját, ki jön ilyenkor….

Második felvonás

Szin: az öltöző a futballpálya mellett

Kintről nagy orditás, zaj, a közönség összefolyó lármája. Néhány piallanz múlva erősödő ordítás: gól! Gól! Gól! – Sípjel, éljenzés, lárma.

Szolga: Na, vége a félidőnek, megyek, fellocsoljuk a pályát,,,

Menyus megsérül.

Anya: Tudod, én már sokszor arra gondolok, hogy nem is neveltem én helyesen a gyerekeimet a mai világra…

Apa: Miért?

Anya: „Látod, Menyussal nincs bajunk… De miért? Mert rajta nem fogott a mi nevelésünk! Mert ő kisiklott a kezünk alól, és a maga lábár állott! De Ella! Ella nem tud elhelyezkedni a mai viszonyok között, mert Ella úgy gondolkozik, mint mi magunk… az öregek…

Apa: Igazad van, lelkem, én is sokszor tépelődöm ezen. Mekkora különbség van a két gyerekünk között, pedig egyforma vérük van, egyformán neveltük őket, egyformát láttak maguk előtt itthon… és milyen másképen fejlődtek…