Nyári zivatar
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
Ligetkuty Bálint falusi kastélyában tartózkodik unokabátyja, az öregedő festőművész Hertelendi Barnabás. A festő a tapasztalt világfi élés szemével észreveszi, hogy a szomszéd földbirtokos, Herend Ábris Ligetkuty Bálint felesége, Klotild körül való forgolódása több az udvariaságnál. Azt is látja, hogy Orlay Pál fiatal poéta, aki szintén a kastélyban tartózkodik, színtén szívesebben udvarolna az unokahúgának, Klotildnak, mint az iskolai udvarlóból most kikerült Gizikének, Klotild húgának. A csendéletet kellemesen zavarja meg Klotild barátnőjének, Mártának az érkezése, akinek férje Pethő Ádám, fővárosi tanár hat hónapig tartó tanulmányútra ment Olaszországba. A gyönyörű asszonyt mindnyájan lelkesen fogadják és különösen Orlay szegedők hű lovagjául. Kettőjük gyakori együttléte feltűnik a házigazdának, Bálintnak éslelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy a gondjaira bízott asszony, legjobb barátja felesége, áldozatul eshet a csábításnak.
Különösen akkor döbben rá felelősségének tudatára, amikor a hajnali szürkületben egy szerelmesen suttogó párt vesz észre a tornácon. Az öreg festő, aki Bálint elmondja megfigyelését csakhamar rájön, hogy a suttogó pár nem Márta és Orlay, hanem Klotild és Herend voltak. A veszedelmet megérzi Klotild is és ráveszi Mártát, hogy vállalja magára a hajnali jelenetet. Ez még inkább megerősíti Ligetkuty Bálint gyanúját és titokban ír a férjének.
Orlay és Márta mit sem sejtve élvezik az együttlétet. Eközben megérkezik a férj távirata, amely jelzi,…
Ligetkuty Bálint falusi kastélyában tartózkodik unokabátyja, az öregedő festőművész Hertelendi Barnabás. A festő a tapasztalt világfi élés szemével észreveszi, hogy a szomszéd földbirtokos, Herend Ábris Ligetkuty Bálint felesége, Klotild körül való forgolódása több az udvariaságnál. Azt is látja, hogy Orlay Pál fiatal poéta, aki szintén a kastélyban tartózkodik, színtén szívesebben udvarolna az unokahúgának, Klotildnak, mint az iskolai udvarlóból most kikerült Gizikének, Klotild húgának. A csendéletet kellemesen zavarja meg Klotild barátnőjének, Mártának az érkezése, akinek férje Pethő Ádám, fővárosi tanár hat hónapig tartó tanulmányútra ment Olaszországba. A gyönyörű asszonyt mindnyájan lelkesen fogadják és különösen Orlay szegedők hű lovagjául. Kettőjük gyakori együttléte feltűnik a házigazdának, Bálintnak éslelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy a gondjaira bízott asszony, legjobb barátja felesége, áldozatul eshet a csábításnak.
Különösen akkor döbben rá felelősségének tudatára, amikor a hajnali szürkületben egy szerelmesen suttogó párt vesz észre a tornácon. Az öreg festő, aki Bálint elmondja megfigyelését csakhamar rájön, hogy a suttogó pár nem Márta és Orlay, hanem Klotild és Herend voltak. A veszedelmet megérzi Klotild is és ráveszi Mártát, hogy vállalja magára a hajnali jelenetet. Ez még inkább megerősíti Ligetkuty Bálint gyanúját és titokban ír a férjének.
Orlay és Márta mit sem sejtve élvezik az együttlétet. Eközben megérkezik a férj távirata, amely jelzi, hogy a legközelebbi vonattal érkezik. Márta Orlayval épp a hegyekben sétál és a közeledő zivatar jó ürügy arra, hogy Bálint őket sürgősen hazahívathassa. A játékának veszélességére ráeszmélő Klotild Márta tanácsára ügyes trükkel kiárádítja magából udvarlóját, Márta férjének megérkezése pedig elejét veszi Orlay további heves udvarlásának és az elmúlt nyári zivatar után derűsen ragyog a nap a két házaspár boldogságára.
Színlap
Vígjáték három felvonásban
Írta: Molnár Gyula
Rendező: Odry Árpád
Szereplők:
Ligetkuthy Bálint — Szakács Zoltán
Klotild, a neje — Muráti Lili
Gizike, a húga — Ágai Irén
Márta, a neje — Gellért Irén
Orlay Pál — Just Gyula
Herend Ábris — Major Tamás
Hertelendy Barnabás, festő — Gárdonyi Lajos
Menyhért, inas Ligetkuthyéknál — Kerekes György
Előadja: a Stúdió kedden 8-kor
1933. október 31., Bp I. 20.00 Vígjáték előadás a Stúdióból.
Forrás: Rádió Újság; Rádióélet
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (8 fő, átl. 29 év) | ||
| Szerkesztő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Bemutató dátuma | 1933. október 31. 20:00 | |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Vígjáték |
|
| Bemutató médium | Budapest I. | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Felvétel helye | Élő adás (nincs felvétel, stúdió) |
Létrehozva: 2025. 10. 16.; Revíziók: 2025. 10. 16.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Somogyváry Gyula (1928-1936);
- Dramaturgia főrendező: Csanády György (1933-1943) | Ódry Árpád (1928-1937);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.

