Játék a szerencsével

Moly Tamás háromrészes hangjátéka. Bemutatja a stúdió szombaton 7.45-kor. Speed és Coates, Moly Tamás első bűnügyi hangjátékának két kitűnő londoni detektívje, a főszereplői ennek a mulatságos történetnek is. Egy délelőtt egy Forbes nevű ember állít be a detektívirodába és elpanaszolja a kitűnő főnöknek, hogy egy világhíres gyémántot lopott el tőle valaki az éjjel. A detektívek azt hiszik, hogy a panasztevő maga a tolvaj, és ezen a nyomon indulnak el. Úgy okoskodnak, hogy Forbest a világhírű gyémánttal együtt ellopták. Váratlan meglepetésükre az igazi Forbest betegen, elkábítva találják meg és kórházba szállítják. Amikor azonban a kórházban is fel akarják keresni, kitűnik, hogy a beteget is ellopták. A vakmerő merénylők, akiknek egyike bájos fiatal leány, újabb cselt eszelnek ki és ellopják magát az egyik kitűnő detektívet is. A detektív azonban készült erre, sikerül megszabadulnia, sőt társával együtt a saját hálójukban fogja el az egyik merénylőt és a leányt. Lefegyverezve őket, a pályaudvarra sietnek és vonatraszállása előtt elfogják a hamisított tettest is. Most következik a döntő fordulat. Az ellopott gyémánt hamis volt: ez a tettesek nemes gonosztette. A két Forbes testvér, az egyik író a másik színész és gyémánttörténetük, a tehetséges detektívek leleményessége: mindez paródia, azért tervezték ki az író egyik regényéből, hogy magukra vonják a közfigyelmet és ezzel utat nyerjenek az érvényesüléshez, az élethez. Moly darabja színt vall ama nézet mellett, hogy igenis van sajátos, külön a rádió számára írt és a mikrofón követelményeihez simuló rádiódráma. „A hatásnak olyanoknak kell lenniök — mondja Moly Tamás — hogy feltüzeljék a hallgatók képzelőerejét annyira, hogy a hallott szó nyomán lelkiszemével lássa is, amit a külön erre a célra kisziszolt párbeszéd közöl vele.” 1932. augusztus 6. 19.45-21.30 Hangjátékelőadás a Stúdióból.