Krisztusnak dicsőség legyen
Magyar hangjáték
Állatviadalok a régi Rómában
Színlap
Állatviadalok a régi Rómában
Írta: Révay József
Zenéjét szerezte: Polgár Tibor
A himnusz szövegét írta Babits Mihály
Karvezető: Abonyi Tivadar
Rendező: dr. Németh Antal
Személyek:
Racvius Jascus, a pannóniai II. légió ezredese – Pluhár István
Javelenus, az Acte Diurnia szerkesztője – Baló Elemér
Manilius Vepiscus, a császári színházak műszaki igazgatója – Forgács Antal
Aurelius Sabinus, a császári állatkert igazgatója – Kowách Ernő
Damis, fuvoláslány és Felicia keresztény nő – Tóth Böske
Fuscus, fiatalember és Hermeros – Bognár Elek
Latinus színész – Nagypál L.
I. Kelemen pápa – Boray Lajos
Diakónus – Vértes Lajos
Echion, posztós – Szilágyi Aladár
Habinnas, kőfaragómester – Bazsay Lajos
Fannius, fegyverkovács – R. Tóth József
Procolus – Fábry József
Cinnamus, nyerges – Teleky Sándor
Kikiáltó – Szőke Sándor
Tiszt – Abonyi Tivadar
Első árus – Hajnal György
Második árus – Koltay Gyula
Harmadik árus – Szathmáry Lajos
Szeptember 2-án adta a Stúdió nagyszabású hangjátékomat, az „Ave Caesar”-t, amelynek keretében grandiózus képek és hanghatások során megismerkedtünk az ókori gladiátorjátékokkal. A rádió közönsége, mint a beérkezett levelek mutatják, kivételes érdeklődéssel és szeretettel fogadta ezt a különleges előadást, amely az irodalom, az archaelogia és főképpen az élőszó segítségével mintegy feltámasztotta a 2000 évvel ezelőtti római világot. Ez a most következő hangjáték szerves folytatása az előbbinek. Ugyancsak Kr. u. 96 május 3-án folyik le, a gladiátorjátékok délutánján. Ezúttal állatviadalokat közvetít a kitűnő római ezredes, Raevius Joscus, akit ezúttal is a magyar rádióközönség kedvence, Pluhár István személyesít meg. Ezen a délutáni amfiteátrumi előadáson mindenekelőtt néhány balettet mutatnak be, utánuk tréfás állatmutatványok következnek, majd állatok viadala egymással, hivatásos állatviadorok küzdelme vadállatokkal, majd halálraítéltek s végül keresztények viaskodása következik a feldühödött és kiéhezett állatokkal. A szerző gondosan kerül minden borzalmat s nem ilyesmikben, hanem az érdeksségek hangsúlyozásában keresi a hatásokat. Különösen megkapó és lenyűgöző hatást fog kelteni a hangjáték utolsó jelenete, amelyben az oroszlánok megtorpannak a himnuszt éneklő keresztények előtt és bántatlanul hagyják őket. A közönség izgalma, a szárnyaló himnusz, a csoda fensége kétségtelenül meg fogja ragadni a hallgatókat, akik ezúttal még színesebb és változatosabb hanghatásokban fognak gyönyörködni, mint az „Ave Caesar“ előadása alkalmával.
1937. szeptember 20. 20:10–21:40
Forrás: Rádió Újság; Rádióélet
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Színészek: | |
| Zeneszerző: | |
| Játékidő | 90 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1937. szeptember 20. 20:10 |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Jelenet |
| Régió | Magyarország (közrádió) |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Technikai adatok | Monó |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Felvétel helye | Élő adás (nincs felvétel, stúdió) |
Bejegyzés létrehozva: 2025. 07. 19. 15:04; utoljára frissítve: 2025. 10. 26. 18:23
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Németh Antal (1935-1939); Forrás
- Dramaturgia főrendező: Csanády György (1933-1943) | Ódry Árpád (1928-1937) | Németh Antal (1935-1939); Forrás
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Kilián Zoltán, Harsányi Gizi (1935-1939) | Gyerektársulat (1935-1943);
- Irodalmi Osztály: Cs. Szabó László (irod. Felolvasások – prózai szerk) (Prózai Osztály) (1935-1943);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.


