Rajna Ferenc

Hajdúk hadnagya

Magyar hangjáték

Operett három felvonásban.

1933. március 12. 19:45

Adaptáció
Zenés rádiójáték

Megközelítés:
Operett |

Magyar Rádió

Korabeli ajánló

Czobor Károly melodikus operettjeelőször 1904-ben nagy siker mellett került színre a Magyar Színházban. A magyar-francia tárgyú operett szövegét RajnaFerenc írta, meséje ez: A hajdúk tábort ütöttek a Duna partján. Ébresztő hallatszik és Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrség parancsnokával, Gaston de Jancourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mely szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad elhagynia a tábort, különben a fejvesztés terhe alatt. Megérkezik a táborba Barbarina, Hájas felesége, aki elpanaszolja, hogy szerelme, Boronay Imre hajdúhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánnyal, akivel párbajt vívott és akit Imre megsebesített. A császáriak kéme, Spitzig Icig jelenti, hogy megjöttek a színészek, mire nagy öröm támad a katonák között. Azonban ezalatt a törökök megtámadták Scherffenberg Jadwiga grófnő kocsiját, Imre a grófnőt védelmébe veszi és tovább kíséri lóháton. A távolmaradás feltűnik a táborban és ezért Imrét haditörvényszék elé állítják. A táborban ekkor már nagy tivornya folyik, a hajdúk erre betörnek és Imre szerencsésen megszabadulva, elindul a várfal megvívására. Az égő és rommá lőtt Budavárában Jadwiga is harcol hajduruhában. Imre elsőül mászta meg a falakat és ezért ki is tüntették. Azonban Jadwiga kegyelmet kér szerelmének a lothringeni hercegtől és elindul felkeresni a főparancsnokot. Eközben Imrét szökevénynek minősítik és Albufera egy őrjárattal elfogatja és főbe is akarják lövetni szabálytalanságáért. De megérkezik a kegyelem, maj…

Színlap

Operett három felvonásban. Szövegét írta: Rajna Ferenc
Zenéjét szerezte: Czobor Károly
Forrásmű első megjelenésének éve: 1904
CzoborKároly melodikus operettjeelőször 1904-ben nagy siker mellett került színre a Magyar Színházban. A magyar-francia tárgyú operett szövegét RajnaFerenc írta, meséje ez: A hajdúk tábort ütöttek a Duna partján. Ébresztő hallatszik és Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrség parancsnokával, Gaston de Jancourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mely szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad elhagynia a tábort, különben a fejvesztés terhe alatt. Megérkezik a táborba Barbarina, Hájas felesége, aki elpanaszolja, hogy szerelme, Boronay Imre hajdúhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánnyal, akivel párbajt vívott és akit Imre megsebesített. A császáriak kéme, Spitzig Icig jelenti, hogy megjöttek a színészek, mire nagy öröm támad a katonák között. Azonban ezalatt a törökök megtámadták Scherffenberg Jadwiga grófnő kocsiját, Imre a grófnőt védelmébe veszi és tovább kíséri lóháton. A távolmaradás feltűnik a táborban és ezért Imrét haditörvényszék elé állítják. A táborban ekkor már nagy tivornya folyik, a hajdúk erre betörnek és Imre szerencsésen megszabadulva, elindul a várfal megvívására. Az égő és rommá lőtt Budavárában Jadwiga is harcol hajduruhában. Imre elsőül mászta meg a falakat és ezért ki is tüntették. Azonban Jadwiga kegyelmet kér szerelmének a lothringeni hercegtől és elindul felkeresni a főparancsnokot. Eközben Imrét szökevénynek…

Forrás: Rádió Újság; Rádióélet

Szerző:
Zeneszerző:
Kézi besorolás AI kategorizálás
Bemutató dátuma 1933. március 12. 19:45
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Zenés rádiójáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Operett
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Technikai adatok Monó
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Forrásmű első megjelenésének éve 1904
Felvétel helye Élő adás (nincs felvétel, stúdió)

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Forrás
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Somogyváry Gyula (1928-1936);
  • Dramaturgia főrendező: Csanády György (1933-1943) | Ódry Árpád (1928-1937);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.