Popov (BBC magyar osztály)

1951. december 6., 20.30 BBC magyar osztály

Lejegyezte a Szabad Európa Hungarian Monitoring.

Csütörtöki hangjáték: Popov

Az eszpresszóba belép Várcsik népnevelő.

– Mit parancsol, népnevelő elvtárs?
– Almát hozzon, Mancika. Fülöp elvtársát várom.
– Nem akar talán a belső szobába menni, ahol nyugodtan beszélgethetnek?

Csörömpölés.

– Miért nem hozza ide az almát, Mancika? Miért dobja olyan messziről? Most összetört egy tányért!
– Ez a munkamódszerem, kétszáz százalékot csinálok ezzel.
– De összetört a tányér!
– Még nem egészen tökéletes a módszer.

Fülöp elvtárs érkezik.

– Feketét kérek, sok cukorral. Legalább néggyel.
– Cukor, az nincsen.
– Hogyan? Hiszen megszűnt a jegyrendszer?
– De a cukor nagyon drága.
– Persze, eddig olcsón nem volt, most drágán nincsen. Micsoda hideg van itt! Majdnem lefagy a fülem.
– Nem olvasta a Szabad Népben, hogy 4 fokon felül van a hőmérséklet? Nincs is hideg.
– Nekem már ilyen régi, reakciós fülem van. Fázik?
– Hát, jobban hisz a fülének, mint a pártnak…
– Dehogy, dehogy… még ma feljelentem a fülemet. De mondja csak, hogyan számítják ki a hideget?
– Majd megmagyarázom. Lehet, hogy közben van mínusz négy-öt fok, de a napi átlag több mint négy.
– Majd megmondom a fülemnek. De hogyan számítják ki a középhőmérsékletet?
– Úgy, hogy a magyarországi hőmérséklethez hozzávesszük az afrikai hőmérsékletet. A Met. Intézet ehhez még felajánl egy fokot Rákosi elvtárs beszéde alkalmával, a koreai harcosok tiszteletére meg még egy fokot. Így aztán kijön a hat fok átlag.
– Tessék parancsolni, itt a fekete.
– De hiszen ebben nincs semmi fekete!

– Hallott már a Gazda mozgalomról? Gazda Géza a legnagyobb élő hulladék-gyűjtő. Az a legnagyobb Ráosi elvtárs után, aki szintén hulladékot gyűjt…
(Érthetetlen rész)

– Hallott, hogy Rákosi kiment Moszkvába és vitt magával ruhaszövetet? Képzelje, a moszkvai szabó szerint, a szövetből három ruhára telik. Pesten egyet sem tudtak belőle csinálni. Ez a takarékosság.
– De hogy lehet, hogy az orosz szabó lármát csinált?
– Úgy, hogy azt mondta Rákosinak: odahaza még nagy fiú, de itt…”

– Mit szól az új villamoskürthöz?
– Hallottam, hogy csak ideiglenes. A nagy Sztálin születésnapjára gramofonokat kapnak a kalauzok, és csasztuskával indítanak, így:
„Indul a, indul a 39,
Nálamnál jobb villamost úgysem lelsz.
Átmegyek utcákon és tereken,
Kérd meg a Rákosit, mert szeretem.”

– Nem rossz. Finoman és ügyesen rejtette el benne a pártpropagandát.
– Hát kérem, tanul az ember.
– De úgy látszik, nem olvasta a Zenei Hét határozatát. Harcosabb dalok kellenek. Ilyenek:
„A 39-esnek nincs hibája,
Libe-lábe-libegős a járása.
Délelőtt van most tíz óra,
Ha szerencsém van, hazaérek zárásra.”

– Ezért Kossuth-díjat érdemel.
– Érdeklődik a sport iránt?
– Hogyne, de csak a tömegsport iránt.
– Mit szól az orosz vívók sikeréhez Moszkvában?
– Úgy tudom, a magyarok mindet megverték. Hol a nagy siker?
– Hát nem olvasta, hogy Elek Ilona beteg lett? És hogy Baj Béla azt mondta, az orosz vívók gyorsak, mozgékonyak és erélyesek?
– Erélyesek… ezt elhiszem.
– Mikor jönnek haza a vívóink?
– Nem tudom, hazajönnek-e.
– Csak nem akarja ezzel azt mondani, hogy disszidálnak, és Moszkva szabad földjén maradnak?
– Nem. Csak nem tudom, döntött-e Rákosi arról, hogy bíróság elé állítsa őket, mert meg merték verni az oroszokat.
– Bizony, Rákosi nagy ember.
– Milyen szerencse, hogy ily kis nemzetnek ily nagy fia van, aki mindig követi az igazi nagyságok példáját.
– Természetesen Sztálin elvtárs példájára gondol?
– Nem, én a nagy Sztanszki elvtárs példájára gondolok.

– Mikor jönnek haza a vívóink?
– Nem tudom, hazajönnek-e.
– Csak nem akarja ezzel azt mondani, hogy disszidálnak, és Moszkva szabad földjén maradnak?
– Nem. Csak nem tudom, döntött-e Rákosi arról, hogy bíróság elé állítsa őket, mert meg merték verni az oroszokat.
– Bizony, Rákosi nagy ember.
– Milyen szerencse, hogy ily kis nemzetnek ily nagy fia van, aki mindig követi az igazi nagyságok példáját.
– Természetesen Sztálin elvtárs példájára gondol?
– Nem, én a nagy Sztanszki elvtárs példájára gondolok.