A battonyai parasztlázadás

Battonyára érkezik egy lány, ki szerelmes az egyik román nevű legénybe. Szegeden tanul és a szocialista párt tagja. A falu izgatottan várja az aratási szerződés megkötését. Megérkezik a faluba a tiszttartó szakácsnéja, s azt mondja, hogy náluk vacsorázott a járásbíró, főbíró, meg a pap, és mit határoztak a szerződésről. Bíró : Engem most nem érdekel a dolog. Most még csak a közigazgatás dolga. Főbíró : Én nem tudok semmit sem csinálni. A legjobb volna szép szavakkal… Hiszen érti főtisztelendő uram. A püspök úrnak is van földje… Pap : Tudom, tudom. Az érdekeink közösek. Majd a vasárnapi prédikációban…

A kisbíró kihirdeti az uradalom szerződését, ami nagy felháborodást kelt. Utána felolvassák a parasztok tervét, aminek nem is érnek a végére, mert beavatkozik a csendőrség. Verekedés, lövések, egy ember meghal, a másik súlyosan megsebesül. A sebesült ágyánál találkozik a két szerelmes. A lány nem akar menekülni, de a közösség érdekére való hivatkozással mégis menekül. Kint közben megérkezett a katonaság, lovas csendőrség, és folyik a csata a felháborodott parasztok és a fegyveresek között. Hadbíró érkezik, megkezdik a kihallgatásokat. Három lány elmondja, hogyan lőtték agyon a testvérét, szüleit, ki lesz boldogabb ettől, ki lesz gazdagabb? A lányokat elvezetik. A szoc. lány szerelmesét megverik a csendőrök, mert kihallgatás közben rátámad a csendőrre. Orvos gyógyítja és közli vele, hogy a parasztok válaszul felgyújtották a határt. 1891-ben, hatvan évvel ezelőtt nem arattak Battonyán.

Györgyi Miklós rádiójátéka.
Rendező: Ispánki János
Szereplők:
Koszta – Ráduly József
Szegényparaszt – Görbe János (Kossuth-díjas)
Várkonyi Mariska – Sándor Iza
Pakuráru Mitru, szegényparaszt – Bánhidi László
Német József, szegényparaszt – Bodó György
Nagy András, szegényparaszt – Szemethy Endre
Nagy György, öccse – Bikádi György
Német Eszter – Örkényi Éva
Károly Margit, Német József mátkája – Kiss Anikó
Károly Vera – Ruttkai Éva
Pakuráru Ilona – Ujvári Viktória
Beszélő – Márkus Ferenc
Páger Mihályné, szakácsnő – Völcsei Rózsi
Herval József, főszolgabíró – Földényi László
Petrovics Tamás, járásbíró – Szabó Sándor
Bokor István, tiszttartó – Juhász József
Plébános – Kemény László
Dombli Márton, orvos – Horváth Jenő
Schmidt Rudolf, hadbíró – Balázs Samu (Kossuth-díjas)
Lung Áron, csendbiztos – Rajczy Lajos
Horváth József, esküdt – Csók István
Kisbíró – Gonda György
Mátyási Károly – Bodnár Jenő

Tartalom:
1891 júniusában a battonyai uradalom a földmunkások nyomorult helyzetét kihasználva, minden eddiginél gyalázatosabb, éhbért kínáló aratási szerződést akart kötni. A nincstelen parasztok felismerték helyzetüket. Összefogtak magyarok, románok, szerbek, és követelték jogaikat. Az urak válasza csendőrsortűz volt. Dolgoskezű fiatalok, szerelmes mátkapárok, ártatlan gyerekek és öregek lettek áldozatai ennek a megmozdulásnak, amely bukásában is fényesen mutatta a mai boldogabb és szabad élethez vezető utat.

1951. július 15. K 20.20-21.20

Szabad Európa Rádió Hungarian Monitoring:

KOSSUTH – júl. 15. – 20 h 20.
A battonyai parasztlázadás
Rádiójáték

Battonyára érkezik egy lány, ki szerelmes az egyik román nevű legénybe. Szegeden tanul és a szocialista párt tagja. A falu izgatottan várja az aratási szerződés megkötését. Megérkezik a faluba a tiszttartó szakácsnéja, s azt mondja, hogy náluk vacsorázott a járásbíró, főbíró, meg a pap, és mit határoztak a szerződésről.
Bíró: Engem most nem érdekel a dolog. Most még csak a közigazgatás dolga.
Főbíró: Én nem tudok semmit sem csinálni. A legjobb volna szép szavakkal… Hiszen érti főtisztelendő uram. A püspök úrnak is van földje…
Pap: Tudom, tudom. Az érdekeink közösek. Majd a vasárnapi prédikációban…

A parasztok vasárnap felvonulnak a faluba. Előbb maguk csináltak szerződés-tervezetet. A gazda (/kulák/) elmegy a főtérről.
– Nem az én ügyem. Az urak parasztnak tartanak, ezek a semmiháziak meg urnak.

A kisbíró kihirdeti az uradalom szerződését, ami nagy felháborodást kelt. Utána felolvassák a parasztok tervét, aminek nem is érnek a végére, mert beavatkozik a csendőrség. Verekedés, lövések, egy ember meghal, a másik súlyosan megsebesül. A sebesült ágyánál találkozik a két szerelmes. A lány nem akar menekülni, de a közösség érdekére való hivatkozással mégis menekül. Kint közben megérkezett a katonaság, lovas csendőrség, és folyik a csata a felháborodott parasztok és a fegyveresek között. Hadbíró érkezik, megkezdik a kihallgatásokat. Három lány elmondja, hogyan lőtték agyon a testvérét, szüleit, ki lesz boldogabb ettől, ki lesz gazdagabb? A lányokat elvezetik. A szoc. lány szerelmesét megverik a csendőrök, mert kihallgatás közben rátámad a csendőrre. Orvos gyógyítja és közli vele, hogy a parasztok válaszul felgyújtották a határt. 1891-ben, hatvan évvel ezelőtt nem arattak Battonyán.

/Jó előadás, erősen eltúlzott túlsokat ordító rendezés/