Találkozás a hősesség hétköznapjaival

Dehel Gábor, Gheorghe Bodea – Találkozások a hősiesség hétköznapjaival című dokumentum-hangjáték
Szereplők: Csiky András, Pásztor János, Tamás Simon, Sata Árpád, Héjja Sándor, Nagy Dezső, Kozma Lajos, Katona Károly, Higyed Imre, Schaaser Richárd, Toszó Ilona, Dehel Gábor, Ille Ferenc, Jancsó Miklós, Vajda Zsuzsa, László Zoltán

Rendező: Dehel Gábor

Szerkesztő: Somai Ferenc

1979. augusztus 11.
Kolozsvári Rádió
Játékidő: 112 perc.

„Hogyan alakul annak sorsa, kit emlékeinkben hősként őrzünk, tisztelünk? Hogyan lesz a Lázadóból Forradalmár, a Forradalmárból Mártir? Rövid életének sűrű pillanatai után kutatva még élő harcostársait, ismerőseit, ellenfeleit és gyilkosait, irattárak dokumentumait hallgattam. A hősé vállás titkát kutattam. Hősiesség. Talán rendkívüli személyiség reagálása a sajátos körülményekre. Talán születni kell a hősessége. Sokat tudtam meg egy hősről, és már sejtem, nem hősök születnek, hanem emberek, akik élnek, dolgoznak, gondolkoznak, és aki ember, az mind hősé válhat.”

„Régi darabom már Az ártatlan. Tulajdonképpen a szatmári színház sarkallt, hogy írjam meg, szülessen mű az ötletből, ugyanis régebbtől foglalkoztat a munkásmozgalom története. Kezdetben és hosszú ideig több részes, folytatásos dokumentumdrámákat írtam a rádiónak. Ezek közül legkedvesebb munkám a Találkozások, Filimon Sîrbu illegális harcos KISZ-tag élettörténete. Filimon Sîrbu kivégzése közismert tény, de az előzményeket kutatva megértettem, hogy nemcsak a végkifejlet, hanem az egész rövid életpálya mennyire drámai volt.

Hiszen Konstancától Nagykárolyig követhettem feladatainak, megbízatásainak, tetteinek a nyomát, és láttam, hogy sok forradalmi tette nemzetiségi vidéken érlelődött: otthon, Dobrudzsában törökök, tatárok, lipovánok, görögök és a kikötők tarkabarka népe közt, Károlyban pedig magyar és sváb fiatalokkal került kapcsolatba. Így gyakorlatilag tapasztalhatta és érvényesíthette a különféle nemzetiségű kizsákmányoltak magasabb, szolidaritást teremtő osztálytudatát.

A következő hangjátékom azt a történelmi pillanatot idézte fel, amikor a front átvonulása idején a menekülő fasiszta csapatok fel akarták robbantani az egeresi erőművet, Kolozsvár villanytelepét, ami megbénította volna a város életét. Román és magyar munkások, pártmunkások összefogása és jól átgondolt közös akciója mentette meg az erőművet. A marosvásárhelyi rádió közvetítette azt a dokumentumdrámámat, amely az észak-erdélyi kommunista mozgalom felszámolására elrendelt 1941-es ügyet mutatta be. Ez a nyomozás a Marosvásárhely és Kolozsvár életét érintő ákosfalvi és szamosfalvi tömeges kínvallatásokat idézte fel.

Végül pedig az a munkám, amire büszke vagyok: a négyrészes hangjáték Józsa Béla életéről. Két éve sugározta négy héten át a kolozsvár-napocai rádió. Úgy érzem, ebben a kivételes emberben, Józsa Bélában egyesül egy csomó olyan tulajdonság, amiért vonzott a munkásmozgalom története, s amiért ezt a sajátos műfajt: a hangjátékot és a dokumentumdrámát megszerettem.”

Halász Anna: A vállalás hősei. A Hét, 1984. augusztus 30. p 6