Emberek őrködjetek

A múlt vasárnap a Csehszlovák Rádió magyar adása (Pozsony) magyar szerkesztősége KarlludxvigOpitz haladó nyugatnémet író Emberek őrködjetek című hangjátékát adta elő. A hangjáték cselekménye Kristian Reiniker nyugatnémet kiskereskedő élete körül montázsszerűen bonyolódik le. A szerző ugyanakkor, amikor bemutatja a Reiniker-család részletfizetésre berendezett életét, meghitt csetepatéit, feltárja a konjunktúra légkörét, feltárja mindazt, ami lejátszódik a család körül, megrázóan és hitelesen ecseteli a félrevezetett német kisemberek gondolkodásmódját és érzésvilágát. A hangjáték cselekménye részletfizetéses autóvásárlással kezdődik, családi veszekedéssel folytatódik, majd a családfő, aki csillapítani akarja a kedélyeket ezeket mondja: — Hiszen szép autón kocsikázni nem árthat… Úgy vélem, mi is letörhetjük a konjunktúra kalácsából a magunk részét… Milyen szép lesz autóval robogni… Elfelejtjük a munkát !Nem hallunk semmit a politikáról E meghitt szavak közepette megszólal a nyugatnémet rádió. A bemondó ecseteli az iparmágnások összejövetelét, akik Bier dr. nagyiparos társuk 70. születésnapját ünneplik. Ezen az összejövetelen dr. Bier elmondja élete történetét a rádióban, milyen nehéz körülmények között gyártotta a fegyvereket és gyarapította milliós vagyonkáját, továbbá hogyan nevelte fel hat gyermekét. (Egyik sem pusztult el a háborúban.) Ekkor repülőgépzúgás hallatszik és Reiniker úr, aki hallani sem akar a politikáról, meghallja az amerikai sztratégiai légierők egy távolsági bombázó gépének a motorzúgását. Persze Reiniker úrnak sokkal nagyobb gondjai vannak a részletfizetésre vásárolt autóval és mosógéppel, semhogy érdemben foglalkozna az amerikai gépekkel, amelyek hidrogénbombákkal repdesnek békés országok és városok felett. És itt lép közbe a szerző, aki 12 000 méter magasságban Reiniker lakása felett megszólaltatja a hidrogénbombát, megszólaltatja a Bundeswehr tisztjeit, akik egy homokládán gyakorlatoznak és készülnek az atomháborúra. Opitz Reiniker úr és családja előtt nyíltan beszél azokról a borzalmakról, amelyek Németországra várnak atomháború esetén. A németekről németekhez szól, de hangjában aggodalom lüktet az egész emberiségért. A hangjátékot drámai jellemzi, minden szónak és tömörség mondatnak megvan a célja és mély értelme. A magyar adásnak csak részben sikerült eztadrámai tömörséget kidomborítania. A szereplők közül elsősorban Palotás Gabit kell kiemelnünk, aki nehéz szerepét jól oldotta meg, csak a végén, amikor a neofasizmus katekizmusát mondja el, gyengül és laposodik el a szerepe, holott a hangjátéknak ez a része összegezéseaszerző mondanivalójának. Opitz itt tárja fel a félrevezetett németek gondolat- és érzésvilágát. A monoton hang mögött a hallgató nem érezte meg aztafenyegető nyugtalanságot, amit Palotás Gabi addig a jelenetig oly kiválóan érzékeltetett. A többi szereplő, Martin Gregor, Monoszlói Éva, Korel Branislav, Turner Zsigmond alakítása kifogástalan volt. Szerepük persze távolról sem volt annyira árnyalt és összetett, mint Palotás Gabié. Ami Klimits Lajosrendezését illeti, az a nézetünk, hogy nem ártott volna, ha egyes jelenetek között narrátor mondott volna rövid, tömör összekötő szöveget. A magyar adás azonban így is igen értékes volt. A hangjáték jó magyar fordításáért Bábi Tibort illeti dicséret, (sz. b.) Új Szó, 1961. október 5.