Pompeji végnapjai

Glaucus, az atheni, nyári tartózkodásra Pompejbe érkezik, ahol vidáman tölti napjait barátaival. Egy nap megismerkedik Ionevel, akibe halálosan beleszeret. Ione gyámja, az egyiptomi származású Arbaces nem jó szemmel nézi a fiatalok közeledését, mert régi terve, hogy gyámleányát feleségül veszi. Az egyiptomi Ione bátyját Apaecidest Isis templomának papjává nevezteti ki és teljesen hatalmába keríti. Pompeji közben oroszlán viadalokra készül. Glaucus barátjaival felkeresi a gladiátorok tanyáját, hogy fogadást köthessen a győzelmekre. Itt bukkan rá régi védencére, Nydiára, a vak virágárusleányra, akit egyszer s mindenkorra magához vesz. Nydia fiatal szívének minden melegével szerelmes gazdájába, de szó nélkül engedelmeskedik, amikor az őt Ionéhez küldi. Arbaces látva Glauceus és Ione között mindjobban fejlődő szerelmet, végső lépésre szánja magát. Magához hívja gyámlányát, de váratlan vendégek is érkeznek, Glaucus, Nydia és Apaecides személyében. Izgalmas szóváltás következik, amikor hirtelen megremeg a föld és Arbaces látszólag halva marad palotájában. Csak később derül ki, hogy Arbaces mégsem halt meg. Tovább folytatja gonosz mesterkedéseit Ione elóréséért. Meggyilkolja Apaecidest s a gyilkosságot Glaucusra fogja, kit börtönbe vetnek. Ionét és Nydiát saját házában őrizteti, míg Pompej tanácsa Glaucust halálra ítéli. Az arénában elhelyezkedett népet meglepetés éri. Az utolsó pillanatban kiderül Glaucus ártatlansága, de Arbacest megint elkerüli a végzete. Ujabb, de most már erősebb földrengés rázza meg a várost, mindenki menekül és Arbaces ezt a pillanatot választja ki a döntő csatára. Megint és most már végérvényesen alul marad, a fiatalok pedig megmenekülnek, hogy végre nyugodtan és boldogan élhessenek.