Pompeji végnapjai
Korabeli ajánló
Glaucus, az atheni, nyári tartózkodásra Pompejbe érkezik, ahol vidáman tölti napjait barátaival. Egy nap megismerkedik Ionevel, akibe halálosan beleszeret. Ione gyámja, az egyiptomi származású Arbaces nem jó szemmel nézi a fiatalok közeledését, mert régi terve, hogy gyámleányát feleségül veszi. Az egyiptomi Ione bátyját Apaecidest Isis templomának papjává nevezteti ki és teljesen hatalmába keríti. Pompeji közben oroszlán viadalokra készül. Glaucus barátjaival felkeresi a gladiátorok tanyáját, hogy fogadást köthessen a győzelmekre. Itt bukkan rá régi védencére, Nydiára, a vak virágárusleányra, akit egyszer s mindenkorra magához vesz. Nydia fiatal szívének minden melegével szerelmes gazdájába, de szó nélkül engedelmeskedik, amikor az őt Ionéhez küldi. Arbaces látva Glauceus és Ione között mindjobban fejlődő szerelmet, végső lépésre szánja magát. Magához hívja gyámlányát, de váratlan vendégek is érkeznek, Glaucus, Nydia és Apaecides személyében. Izgalmas szóváltás következik, amikor hirtelen megremeg a föld és Arbaces látszólag halva marad palotájában. Csak később derül ki, hogy Arbaces mégsem halt meg. Tovább folytatja gonosz mesterkedéseit Ione elóréséért. Meggyilkolja Apaecidest s a gyilkosságot Glaucusra fogja, kit börtönbe vetnek. Ionét és Nydiát saját házában őrizteti, míg Pompej tanácsa Glaucust halálra ítéli. Az arénában elhelyezkedett népet meglepetés éri. Az utolsó pillanatban kiderül Glaucus ártatlansága, de Arbacest megint elkerüli a végzete. Ujabb, de most már erőse…
Glaucus, az atheni, nyári tartózkodásra Pompejbe érkezik, ahol vidáman tölti napjait barátaival. Egy nap megismerkedik Ionevel, akibe halálosan beleszeret. Ione gyámja, az egyiptomi származású Arbaces nem jó szemmel nézi a fiatalok közeledését, mert régi terve, hogy gyámleányát feleségül veszi. Az egyiptomi Ione bátyját Apaecidest Isis templomának papjává nevezteti ki és teljesen hatalmába keríti. Pompeji közben oroszlán viadalokra készül. Glaucus barátjaival felkeresi a gladiátorok tanyáját, hogy fogadást köthessen a győzelmekre. Itt bukkan rá régi védencére, Nydiára, a vak virágárusleányra, akit egyszer s mindenkorra magához vesz. Nydia fiatal szívének minden melegével szerelmes gazdájába, de szó nélkül engedelmeskedik, amikor az őt Ionéhez küldi. Arbaces látva Glauceus és Ione között mindjobban fejlődő szerelmet, végső lépésre szánja magát. Magához hívja gyámlányát, de váratlan vendégek is érkeznek, Glaucus, Nydia és Apaecides személyében. Izgalmas szóváltás következik, amikor hirtelen megremeg a föld és Arbaces látszólag halva marad palotájában. Csak később derül ki, hogy Arbaces mégsem halt meg. Tovább folytatja gonosz mesterkedéseit Ione elóréséért. Meggyilkolja Apaecidest s a gyilkosságot Glaucusra fogja, kit börtönbe vetnek. Ionét és Nydiát saját házában őrizteti, míg Pompej tanácsa Glaucust halálra ítéli. Az arénában elhelyezkedett népet meglepetés éri. Az utolsó pillanatban kiderül Glaucus ártatlansága, de Arbacest megint elkerüli a végzete. Ujabb, de most már erősebb földrengés rázza meg a várost, mindenki menekül és Arbaces ezt a pillanatot választja ki a döntő csatára. Megint és most már végérvényesen alul marad, a fiatalok pedig megmenekülnek, hogy végre nyugodtan és boldogan élhessenek.
Original cast and credits (in Hungarian)
Hangjáték három részben. Edward Bulwer The last dayes of Pompeii című regényéből írta Szilágyi Ödön. Rendezi Barsi Ödön. Előadása szerdán 20 órakor.
Személyek:
Glaucus, az athéni — Petheő Attila;
Arbaces, az egyiptomi — Greguss Zoltán;
Apaecides, a gyámfia, — Primusz István;
Ione — Aknav Vilma;
Calenus, Iois templomának főpapja — Szőke Lajos;
Burbo, csapszékes — Pártos Dezső;
Stratonice, a felesége — Hahnel Aranka;
Nydia, a rabszolganő — Horváth Magda;
Olinthus, a nazarénus — Baló Elemér;
Clodius, a kockajátékos — Cserépy László;
Sallustius, a római nemes — Vándory Gusztáv;
Az égő mezők boszorkánya — Hettyey Aranka;
Sosia, rabszolga — Egri István;
I. hang — Szőke Sándor;
II. hang — Szapáry Sándor.
1938. június 22. Rádió Budapest 20:00-21:30 Előadás a stúdióban
Source: Rádió Újság; Rádióélet
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Actors: (15 fő, átl. 47 év) | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 90 minutes | |
| Bemutató dátuma | June 22, 1938 20:00 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus Katasztrófa |
|
| Bemutató médium | Rádió Budapest | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1834 | |
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | Ókor |
|
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2024. 03. 06.; Revíziók: 2024. 03. 06.; 2026. 04. 30.; 2026. 05. 23.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Source
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Németh Antal (1935-1939); Source
- Dramaturgia főrendező: Csanády György (1933-1943) | Németh Antal (1935-1939); Source
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Kilián Zoltán, Harsányi Gizi (1935-1939) | Gyerektársulat (1935-1943);
- Irodalmi Osztály: Cs. Szabó László (irod. Felolvasások – prózai szerk) (Prózai Osztály) (1935-1943);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.




