chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Rejtő Jenő

Ezen egy éjszaka

500 perc

2021. June 14. :

Magyar Rádió

Array

Írta Rejtő Jenő

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

Rendező: Vida Péter

2021. június 14. Kossuth 14.06

20 részes, 20×25 perc



A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
1
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

2
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

3
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

4
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

5
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

6
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

7
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

8
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

9
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

10
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

11
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

12
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

13
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

14
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

15
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

16
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s az élet
találkoznak, különösen eltorzul a valóság arca. Karikatúra születik
a házasságukból.
Szeretném elkerülni az olvasó esetleges tévedését a személyeket
illetően, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a regény
alakjait nem a valóságból mintáztam. Ha valaki olvasás közben mégis
azt hiszi, hogy egyik vagy másik regényalakban élő személyre ismer,
úgy meg kell, hogy mondjam, ez csak tévedés lehet, mert legfeljebb
azt tartom tehetségesnek, hogy az általam kitalált regényalakra
merészel hasonlítani valaki, amiért természetesen a felelősséget nem
vállalhatom.
A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat
ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető
jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a
bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a
nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem,
művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész
kabaré.
(Rejtő Jenő)

Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János
Szereplők:
– Vida Péter
– Hevesi László
– Molnár Piroska
– Csuja Imre
– Csőre Gábor
– Kálmán János

17
A regényben különlegesen nagy szerepet játszik a szerencse. A
szerencse jön. Egy fiatalembert inzultál, leghirtelenebb
horogütésével. Az illető elkábul. Nem tudja, hogy inzultus érte. Azt
hiszi, ez a szerencse, amint mosolyog. A szerencse akkor mosolyog,
ha simogat. Ha üt, akkor dühös, mint egy öreg, morózus vadházastárs.
Ilyenkor később átalakul balszerencsévé. Így igaz a közmondás:
Mindenkit a saját szerencséje kovácsol!
A regény színhelye egy kabaréíró fantáziája. A fantázia tárgya,
játéka, anyaga: maga a kabaré. Amikor a fantázia s

Blurb from Radio Guide

A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal… s majd elérkezik a premier napja.
S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész kabaré.
(Rejtő Jenő)

Játékidő 500 perc
Bemutató dátuma 2021. June 14. :
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Eredeti korhatári besorolás 12
Ismétlések adatai

2021-06-28

Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Ezen nevet Prága!

”Ezen nevet Prága!” Zenés irodalmi m

2

A cornevillei harangok (1935)

Operett 3 felvonásbanZenéjét szerezte PlanquetteSzövegét írta C

1

Luxemburg grófja (1944.01.)

Részletek Lehár Ferenc operettjéből. Az összekötő szöveget írta Szilágy

1

Szent Margit

Rádió oratórium, Irta Jankovich Ferenc, Zenéjét szerzette Tóth Dénes. V

1

Leave a Reply

en_USENG