Én, Kőműves Kelemen
Összefoglalás
A kőművescsapat egyetlen tagja, Kőműves Kelemen az utolsó pillanatig ragaszkodik ahhoz, hogy a vállalt munkát, Déva várának felépítését nem szabad feladni. Mivel az ő felesége érkezik először férjét látogatni, ő hozza a legnagyobb áldozatot: hitveséből a megállapodás szerint áldozat lesz, beteg gyermeke meghal, a közösség, a falu ahonnan jött, ellen fordul, misndenki gyűlöli. A vár ugyan felépül, de ki tudja, milyen célt, érdeket szolgál majd…
Az ismert ballada meséje Sarkadi interpretációjában nyilvánvaló példázat: bármilyen nagyszabású személyes küldetésre, közösséget érintő – elsősorban politikai – monomániára érvényes, de különösen a szocialista rendszerépítés radikális, voluntarista korszakaira, a „káder magányára”, morális kétségeire, tevékenységének hiábavaló, esetleg egyenesen káros, bűnös voltára.
Színlap
Sarkadi Imre drámája
Rádióra alkalmazta: Wisinger István
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendezte: Török Tamás
Szereplők: Kőműves Kelemen – Gábor Miklós; Anna, a felesége – Vass Éva; Boldizsár – Mádi Szabó Gábor; Kőművesek – Áts Gyula, Izsóf Vilmos, Mécs Károly, Papp Zoltán és Szabó Gyula; Vándor – Bihari József; Balladamondó – Jancsó Adrienne.
Bemutató: 1969. 06. 16. 20:25-21:35 Petőfi.
Ismétlések: 1970. 09. 21. 15:48-16:58 Kossuth, 1972. 10. 31. 21:50-23:00 URH, 1974. 05. 04. 10:05-11:15 Kossuth, 2005. 08. 20. 20:35-21:46 Kossuth.
| Author | |
|---|---|
| Director | |
| Actors | |
| Dramaturg | |
| Rádióra alkalmazó | |
| Age rating |
Fiataloknak Klasszikus |
| Age Rating |
Szülői felügyelettel |
| Age rating justification |
A rádiójáték közvetít és egyben értelmez egy klasszikus magyar népballadát, ezért értő fiatal hallgatóknak ajánlható. Másrészt témája – a feleséggyilkosság – gyerekhallgatók lelelki-szellemi fejlődését – felnőtt magyarázata nélkül – megzavarhatja. |
Török Tamás | Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás | Adaptáció, Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve | Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1969. June 16. : |
| Játékidő | 68 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Természet |
| Időszinkronitás | Absztrakt |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika | Tragikus, Moralizáló-filozófikus, Példázat |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Egyhősös történet, Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Alapítás, Szenvedéstörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több hónap |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok, Tömeghang |
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus, Régies stílus |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Képességbeli |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Háztartásbeli |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Halál, Bukás |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Női narrátor |
| Narráció helye | Szakaszos, Emlékező |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene |
| Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus |
| Bemutató médium | Petőfi |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Forrásmű címe | Kőműves Kelemen |
| Megidézett kor (nemzetközi) | Kor nem értelmezhető |
| Társadalmi címkék |
szocializmus, voluntarizmus, diktatúra |
ENG 
HUN