🔈 Vera szerelmei 🏆

Vera Szabolcsot és szüleit várja látogatóba, erre készíti föl saját felmenőit, aztán, bár a találkozás jól indul, egy fölbukkanó másik lány hatására Szabolcsék elindulnak egy táncos vendéglátóhelyre, hogy ott folytassák a barátkozást – immár Vera és szülei nélkül. Vera igen csalódott, apja mesével vigasztalja, ráadásul Vera „galerije” is üzen: „még nincs döntés” arról, Szabolcsnak vagy Verának volt-e igaza e botrányos távozás pillanatában, így lehet, hogy Verának kell bocsánatot kérnie Szabolcstól. Csakhogy fölbukkan a titokzatos, szűkszavú Dada, aki mintha maga is érdeklődne Vera iránt, mindenesetre belekezd a lakás átalakításába, Vera lelelkes asszisztálásával és a szülők döbbenetére, például átfesti a kályhát. Közben újra megjelenik Szabolcs, aki visszakönyörögné magát Verához. Dada ezt először rossznéven veszi, fenyegetően lép föl, de azután mintha elmenne a kedve az egésztől…

A rádiójáték – ahogy persze az eredeti Mándy-szövegek is – érzékeltetni próbálja, milyen is, amikor extrém (mindazonáltal mind poétikus) egymás mellett is létezni képes életmódok, értékrendek „összetorlódnak” az időben, és együtt írják le Budapest sokszínű valóságát, nemzedékek között elosztva. Vera életében ugyanis ugyanúgy létező valóság a gyerekkor apa-lánya idillje, benne a rituális Sanyi Manó mesék közös olvasása, ahogy létező valóság a hippi-kommuna szabályok szerint élő kortárscsoport is. (Ez mai olvasó-hallgató számára kicsit naiv, nem igazán hiteles kép az un. Nagy Generáció korabeli belvilágáról még túlzó paródiakén sem) De igazi „életmód-értékrend fúgát” mégis akkor kapunk, amikor a dialógusokban több pesti generáció is felidéződik: akár fél évszázadra visszamenőleg: a szülők fiatalsága is fölvillan, saját történetieken keresztül, vagy amikor a Dada nevű rivális udvarló moziplakátjai által testet ölt Binzensteinné, akire „ránézni is öröm” a tizes-huszas évekből. Ugyanakkor Dada „behozza” Amerikát is, a maga hallgatag cowboy manírjaival, és persze a filmrendező Antonionit, rajta keresztül az egzisztencializmust, vagy Kínát említve, a javában zajló kulturális forradalmat.