🔈 Szálljon a dal

Moldova György hangjátéka

Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes

Zenei rendező: Matz László

Zenei munkatárs: Kelemen László

A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette

A rendező munkatársa: Sebők Zsuzsanna

Dramaturg: Kopányi György

Rendezte: Magos György

A szereposztásból: Tanácselnök – Kállai Ferenc; Titkár – Sinkó László; Iskolaigazgató – Rajhona Ádám; Tanácstag – Konrád Antal; Szemeti Béla – Bárdy György; Zuglói Alajos szerkesztő – Garas Dezső; Zsóka – Tóth Éva; Pallós Gyula – Kun Vilmos; Macsali Gotfrid – Horváth Tivadar; Kis Alfréd – Balkay Géza; Margitka, a felesége – Szirtes Ági; Káposztás államtitkár – Csákányi László; Kronstein vezérigazgató – Horkai János; A hanglemez narrátora – Körmendy László; Mártika, könyvtáros – Martin Márta.

Közreműködött: Baranyi László, Galgóczy Imre, Kátay Endre, Koroknay Géza, Raksányi Gellért és Sallai Kornélia, valamint az MRT szimfonikus zenekarából és énekkarából alakult együttes, a zeneszerző vezényletével.

Ki ne emlékeznék az erőfeszítésektől terhes időkre, amikor bizonyos emberek szó szerint értelmezték a „nem ismerünk lehetetlent” jelszavát? Ez a – valahonnan a militarizmus szókincstárából kölcsönzött – szólam néha valóban megmozgatta a tömegeket, ám amikor már minden piszlicsáré ügynek ezzel a mondattal vágtak neki, és megkezdték a jelige aprópénzre váltását, komédiába illő versengés kezdődött el egymás túlszárnyalása érdekében. Ez volt az a korszak, melynek legnevezetesebb programja „a természet átalakítása” volt. Ki ne emlékeznék arra az időszakra, amikor az illetékesek esküdni mertek rá, hogy a hagyományok ugyanúgy viselkednek, mint a karsztvizek: csak egy botot kell leszúrni Földünk bármelyik pontján, s ott azonmód buzogni fog mérhetetlen bőséggel a gazdag múlt, vagy akár a haladó hagyomány. Megyék, járások, községek, kerületek vetélkedtek minden műfajban, s aki mégsem lelt megfelelő „múltra”, hát mindent elkövetett, hogy teremtsen magának hagyományt, mítoszt, ragyogó elődöket. Ez volt az a korszak, melyben a rigmusköltés népi mozgalommá vált, sőt, kézifegyverként használták, kipécézetteket szégyenítettek meg vele, villanypóznákról üvöltöző hangszórókon át, ezzel segítették az aratást, a begyűjtést, s ezzel harcoltak az ellenséggel szemben.

Az a dal, melynek nem éppen színtelen történetét Moldova György tollhegyre tűzte, ugyancsak hatalmas karriert futott be. Méghozzá felsőbb utasításra. Hazánknak egy olyan zugában indul meg a kutatás munkásfolklór után, mely – ebben a tekintetben – napjainkig néma prérinek számított. A hangjáték egyik hőse az a vezető, akiben még ma is ott lobog a „nem ismerünk lehetetlent” lángja. Csak egy jelszót, egy utasítást kell kiadni, s a többi megy a maga útján.

Azt talán már fölösleges is hozzátenni, hogy Moldova valósággal lubickol ebben a „szatíra után kiáltó” anyagban. Korunk e tragikomikus korszakának szinte valamennyi jellegzetes figurája ott tolong a „konc” körül, s mind megteszi a magáét. Valóságos vesszőfutás tanúi vagyunk. Egyben bepillantást nyerhetünk a „konstruált természet” nagyon is talmi műhelyébe. Olyan szórakoztató pillanatok közepette, hogy csak a legvégén döbbenünk rá: históriánknak eme rövid korszaka nem is volt annyira nevetséges.

Kopányi György

1983. aug. 8. 19:15–20:04 Kossuth. Bemutató

1983. 08. 13. 10:05-10:54 Kossuth,
1984. 06. 06. 21:50-22:39 Petőfi,
1985. 10. 24. 21:05-21:55 Petőfi,
1986. 11. 13. 17:00-17:50 Kossuth,
1987. 12. 19. 9:10-10:00 Petőfi,
1989. 05. 19. 16:10-17:00 Kossuth,
1992. 06. 21. 20:00-20:49 Petőfi,
2012. 02. 05. 21:04-21:53 MR1-Kossuth.

Moldova: Száll a dal… In: Rádió és Televízió Újság. XXVIII. évf. 1983. VIII.8–14. 5.oldal

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Szerző: Moldova György
Szerkesztő: Kopányi György
Rendező: Magos György (1983)
Zenei rendező: Matz László

Ismétlések dátumai: 2012-02-05
NAVA ID-k: 1332076