Nem veszett a mi kutyánk?

A szovjet vállalkozó gazdagok rothadó hétköznapi világát mutatja be a darab.

Egy litván-szovjet világban íródott darab, az 1970-es évek „modern”, meggazdagodott szovjet családról és lázadó gyerekeiről. A vágások figyelemre méltóak: ötletesen megoldott átkötések a jelenetek között. A kutya (Filip) hangja szintén kiemelendő, aki nem ugat, hanem csak acsarkodik, amíg gazdája meg nem öli. Nagybeteg háziasszony, harácsoló férj, parazita idegen, terhes lány, lázadó egyetemista, albérlő szerető csap össze a darabban.

A főhős férj, amikor a legsértőbb dolgot akarja a másikhoz vágni, ezt mondja: „Maga olyasféle, aki a háborúban bújkált a szovjethatalom elől”

CSELEKMÉNY

A férj keményen megdolgozott a gazdagságért, amit egy ház építésére váltott; de be kell költöztetnie albérlőt, hogy ne maradjon üres a szoba (talán ez szovjet szabály volt?), aki ugyan a szeretője, miközben felesége is ott él bezárkózva, és lélekben összetört. Megjelenik a férj testvére, a felség régi szerelme, megjelenik a lányuk farmerben, azaz lázadó, barátja, aki hozza a teljes kompániát, és közben ott a vad kutya, aki mindenkibe beleharap, ugye nem veszett, és közben kiderül, a lány terhes. A mű végére meghal a lány barátja és a feleség is. Ezen bánkódik a szívtelen férj, aki közvetlen vagy közvetlenül haláluk okozója volt.

Mykolas Sluckis hangjátéka

Fordította: Elbert János

Technikai munkatársak: Kiss László és Kádár László

Zenei munkatárs: Hegedüs Emmi

Dramaturg: Maráz László

Rendezte: Varga Géza

Szereplők: Lionas Bruzis – Bessenyei Ferenc; Aldona, a felesége – Békés Rita; Janina, a lánya – Bánsági Ildikó; Eduardas, a fivére – Mensáros László; Violeta, albérlőnő – Béres Ilona; A megharapott ember – Agárdi Gábor; Arunas – Kern András.

1977. 02. 21. 19:15-20:09 Kossuth.

1977. 06. 04. 11:05-12:00 Kossuth,
1981. 11. 25. 20:15-21:10 3. műsor,
1983. 01. 07. 15:04-16:00 3. műsor,
1986. 08. 16. 15:00-15:55 3. műsor.