Hangok az űrben
Hungarian radio drama
Karinthy Ferenc hangjátéka
Összefoglalás
Egy lány ismeretleneket tárcsáz, mivel a búcsúzáskor megadott telefonszámnak csak az első három számjegyére emlékszik.
Korabeli ajánló
Karinthy Ferencnek nincsenek kiagyalt figurái. Az ő hősei itt járnak-kelnek köztünk, ismerjük és felismerjük őket: ott ülnek a presszó szomszédos asztalánál, ott hevernek az uszoda fövenyén, a gőzben, az utcán botlunk beléjük. És mégis, amikor képernyőn, színpadon látjuk őket, amikor a rádióban találkozunk velük, valami jótékony varázslat a föld fölé emeli őket.
A költészet vesz rá bennünket arra, hogy bűneikkel is jótékonyan bánjunk, hogy megbocsássunk nekik, hisz vétkeik is oly ismerősek, egy kissé a mi vétkeink is. Ebben a hangjátékban is ez az írói humanizmus érvényesül elsősorban.
A vétkezők mindenekelőtt önmaguk ellen vétenek, s nyomban kiderül, hogy aki önmaga ellen vét, a társadalommal is összeütközésbe kerül. Abban a században, amelyikben az „elidegenedés” talán a legsűrűbben használt szó, a magány káros tünetté lett.
A Hangok az űrben hőseinek szinte légszomjuk támad ebben az egyedüllétben. Ott ülnek üres szobájukban, a telefon mellett várakoznak, naphosszat járják a várost, kalandra és csodára áhítozva. A lány, aki egy Duna-parti bolyongás után autóstoppal jut haza, mindössze pár szót vált azzal a férfival, aki az út végén – jóformán át sem gondolva, miért teszi – csupán a telefonszámát kiáltja utána.
S mire felocsúdik, már jóformán nyoma sincs az egész históriának… Még az a telefonszám se marad meg pontosan az emlékezetében, találgatni kell, hajszolni kell, minden hasonló szám sorra kerül, s a vonal túlsó végén lassan egy egész társadalom bontakozik ki: ravaszkodó…
Karinthy Ferencnek nincsenek kiagyalt figurái. Az ő hősei itt járnak-kelnek köztünk, ismerjük és felismerjük őket: ott ülnek a presszó szomszédos asztalánál, ott hevernek az uszoda fövenyén, a gőzben, az utcán botlunk beléjük. És mégis, amikor képernyőn, színpadon látjuk őket, amikor a rádióban találkozunk velük, valami jótékony varázslat a föld fölé emeli őket.
A költészet vesz rá bennünket arra, hogy bűneikkel is jótékonyan bánjunk, hogy megbocsássunk nekik, hisz vétkeik is oly ismerősek, egy kissé a mi vétkeink is. Ebben a hangjátékban is ez az írói humanizmus érvényesül elsősorban.
A vétkezők mindenekelőtt önmaguk ellen vétenek, s nyomban kiderül, hogy aki önmaga ellen vét, a társadalommal is összeütközésbe kerül. Abban a században, amelyikben az „elidegenedés” talán a legsűrűbben használt szó, a magány káros tünetté lett.
A Hangok az űrben hőseinek szinte légszomjuk támad ebben az egyedüllétben. Ott ülnek üres szobájukban, a telefon mellett várakoznak, naphosszat járják a várost, kalandra és csodára áhítozva. A lány, aki egy Duna-parti bolyongás után autóstoppal jut haza, mindössze pár szót vált azzal a férfival, aki az út végén – jóformán át sem gondolva, miért teszi – csupán a telefonszámát kiáltja utána.
S mire felocsúdik, már jóformán nyoma sincs az egész históriának… Még az a telefonszám se marad meg pontosan az emlékezetében, találgatni kell, hajszolni kell, minden hasonló szám sorra kerül, s a vonal túlsó végén lassan egy egész társadalom bontakozik ki: ravaszkodók, fecsegők, elutasítottak és elutasítók. Aztán valaki azt mondja: „Igen, én hoztam be Pestre, és örülök, hogy felhívott”, és a fuldokló lány belekapaszkodik a szalmaszálba…
Majd váratlan fordulat következik, riasztó, nem várt fordulat, ami aztán fölöslegessé teszi a további próbálkozásokat.
Nem véletlen, hogy ez a mű a Rádió tavalyi hangjátékpályázatán díjat kapott, hogy kijutott Olaszországba is, a hangjáték-világfesztiválra, a Prix Italia-ra, és ott is feltűnést keltett. Több ország jelentette be az igényét a sugárzásra, s maga az olasz rádió már meg is vásárolta.
A Hangok az űrben tiszta lírával átszőtt dráma, izgalmas, helyenként mulatságos, amellett élményszerű: élethű töredéke mindennapi életünknek.
K. Gy.
Hétfő, Kossuth 21.03.
Original cast and credits (in Hungarian)
Karinthy Ferenc hangjátéka
Szereposztás:
Lány hang – Ruttkai Éva, Női hang – Máthé Erzsi,
Vastag hang – Deák Sándor, Asszonyhang – Báró Anna,
Férfihang – Básti Lajos, Öreg hang – Pethes
Sándor, Központ-hang – Tábori Nóra, Zsiros hang –
Soós Lajos, Lágy hang – Velenczey István, Néni
hang – Lázár Mária, Német hang – Juhász Éva,
Gyerek hang – Incze Ferenc
A hangfelvételt Stuhl Béláné és Váci Györgyné készítette
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Kopányi György
Rendező: Barlay Gusztáv (1973)
1973. február 26.
58 perc
Prix Italia nevezés
A dramaturgia 1971-es Petőfi hangjátékpályázat 2. díjas darabja.
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (12 fő, átl. 57 év) | ||
| Awards and nominations: | ||
|
Kritikusok díja Kritikusok díja 1973 Petőfi-évforduló hangjátékpályázat 1971 Prix Italia Prix Italia 1972 |
||
| Music editor: | ||
| Technical contributor: | ||
| Age rating (youth protection) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 58 minutes | |
| Bemutató dátuma | February 26, 1973 21:03 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Original radio drama |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| További szereplők |
Lányhang – Ruttkai Éva, Női hang – Máthé Erzsi, Vastag hang – Deák Sándor, Asszonyhang – Báró Anna, Férfihang – Básti Lajos, Öreg hang – Pethes Sándor, Központ-hang – Tábori Nóra, Zsíros hang – Soós Lajos, Lágy hang – Velenczey István, Néni hang – Lázár Mária, Német hang – Juhász Éva |
|
| Kézirat vagy gépirat | OSZK Színháztörténeti Tár MM 7599 | |
| Képgaléria | ||
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
|
| Címkék |
telefon, keresés, tárcsázás, stoppos, elidegenedés |
|
| Említések |
Vác, Margit híd |
|
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Nyelvezet | Köznyelv, Idegen nyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Nincs rá utalás |
|
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Férfi-nő | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 10. 29.; 2023. 09. 05.; 2023. 12. 11.; 2025. 08. 27.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Source
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Source
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.









