A kínai taxissztrájk 🏆 🏆

KRITIKA A DARABRÓL

GYŐRFFY IVÁN: Mi változott? Talán csak annyi, hogy most már be lehet mutatni a Magyar Rádióban A kínai taxissztrájkcímű darabot, amelyik a 2002-ben meghirdetett hangjátékpályázatra készült. Igaz, a premiert sem kapkodták el éppen, de mindenesetre kiválóan időzítették: az 1994-ben Csúcs László vezetése alatt eltávolított 129 rádiós kirúgásának „10. évfordulójára" rendezett összejövetelen mutatták be először, majd főműsoridőben feltűnt a Kossuthon is. A kínai taxissztrájkkínosan aktuális, élethűen dramatizált rádiójáték. Maga a cím már sokat sejtet: a rendszerváltást követő évek erőfitogtatásáról szól, ám félig-meddig úgy tesz, mintha pusztán általánosságokban beszélne. Mintha a demokratikus normák feszegetésének magyar sajátosságai és eseményei máshol is elképzelhetőek lennének - ugyanúgy. Egy képzeletbeli, tehát valóságos belpolitikai szerkesztőség életét mutatja be és figurázza ki, hiszen ne felejtsük, szerzője, Pataki Éva rádiószatírának minősítette a darabot. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: moszkovita szerkesztőségvezető, aki kaméleonként változtatja pártszínét, karrierista helyettes, aki elveihez csak addig hű, amíg újra hatalmi pozícióba nem kerül, kisstílű és nagyszájú újságírók, akiknek kisujjukban van a szakma, gerinctelen bemondó, minden lében kanál titkárnő, a semmiből üstökösként feltűnő tehetségtelen „ejtőernyős". Az ő - magánéleti bonyodalmakkal nehezített - túlélési gyakorlataikat vázolja fel a Solténszky Tibor rendezésében. Marschall Éva dramaturgi munkájával és érzékletes hangú színészek közreműködésével bemutatott rádiójáték a folyton változó vezetési feltételek, elnök- és vezetőváltások, gyanús felfelé bukások és megalázó kirúgások között. Bár mindösszesen néhány hónapot ölel fel, mégis legalább egy évtizednek tűnik: hallgatása közben minimum annyit lehet öregedni, akkora időt lehet megtenni az időgépben. Mindenkinek melegen ajánlom, akit érdekel, hogy hogyan nem működik egy munkahelyi közösség, és azoknak is, akik szeretnek nosztalgiázni, netán imádják a naprakész aktualitásokat. És hogy mi változott? Száznál is többen tudják. Vagy azért, mert még a rádióban vannak, vagy azért, mert már újra nincsenek ott. Népszabadság, 2004. márc. 30.,