chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Federico Fellini

** A hetedik ráadás **

36 perc

2000. December 26. :

Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest

Összefoglalás

Fellini hangjátéka a II. Világháború idején játszódik, bár erre nincs utalás. Sőt, miután a rendezés a magyarországi felvételre – azaz az eredeti mű kreatív feldolgozására is – reflektál, a kor, melyben az események játszódnak, a XX. századon belül (a rádió születése után, természetesen) meghatározhatatlan.
A hangjáték többszörös művészeti-műfaji reflexiót kínál: Elsőként a magyar közreműködők másodpercnyi keretjátékkal utalnak (például az olasz nyelv használatával) az olasz eredetire, benne magára Fellinire. Azután a rendező (már „Felliniként”) reflektál saját rendezői szabályaira, és egy valóságosnak mondott rádiósorozatra, a „Ráadásra”, melynek ez volna a hetedik epizódja. Innentől kezdve a sorozat (ismertnek vett) szabályai szerint, a rendező levélben érkező hallgatói kívánságokat teljesít. A Levélírók, kivétel nélkül, valamilyen hangok világával, rádiózással, rádiórendezői protokollal kapcsolatos titkokra, műhelytitkokra kíváncsiak, a „rendezői-műsorvezetői” válaszok pedig minden esetben a hangillúzió sajátszerűségét segítenek tudatosítani.
Vagyis a történet egyfajta komplex önreflexív tiszteletadás a hangoknak és annak a médiumnak, mely hangokkal dolgozik.
A rendező számára minden kérés kihívás, melyeket diadalmas hősként, sorra teljesít. Megmutatja, miről beszélnek a néma halak a tengerben, feloldja az ellentmondást, hogyan rendezheti saját magát az éppen dalra fakadó műsorvezető, köznapi párbeszédet kívánságra könnyfakasztó melodrámává alakít, pusztán rendezői eszközökkel, továbbá beszélő, vidám rigmusokat éneklő vonatkerekekkel önt önbizalmat egy levélírtó utazó ügynökbe, és végül elkalauzol a fantasztikus/szürreális pályaudvarra, ahová a világban már elhangzott hangok – tehát saját éppen kimondott szövege is – „meghalni” indulnak.

Színlap

Írta: Federico Fellini

Rádióra alkalmazta: Pagnito Del Bosco

Fordította: Papp Gábor Zsigmond

Szereplők:

Rendező – Márton András, Bemondó – Ľnódi Eszter,
Szabó – Harkányi Endre, Történelem – Győri
Ilona, Színész és színésznő – Szerednyei Béla, Asszisztens – Kecskés Karina, Kínai hal –
Gryllus Dorka, Tengeri csuka – Elek Ferenc,
Tonhal – Kardos Róbert, Utazó – Széles Tamás,

Dramaturg: Simon László

Rendező: Idalberto Fei

Társrendező: Papp Gábor Zsigmond

2000. december 26. 13:04 Kossuth Rádió

2001. 01. 17. P 21.04

2005. január 17.

2017. 01. 08. 21:04 Kossuth Rádió

Author
Director
Dramaturg
Rádióra alkalmazó
Társrendező
Age rating Gyerekeknek is alkalmas
Fiataloknak
Age Rating Mindenkinek
Age rating justification

A darab, bár nem gyerekhallgatóknak készült, folyamatos, játékos közeghangulata okán minden korcsoport számára élvezhető. Mivel pedig a hangzó világ és benne konkrétan a rádiózás rejtett érdekességeire rávilágít, benne jelenségeket szemléletesen tudatosít – fiatal hallgatóknak az un.”edukációs skála” kritériumai alapján kifejezetten ajánlható.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest
Bemutató dátuma 2000. December 26. :
Játékidő 36 perc
Előforduló releváns játékterek Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Stúdió
Releváns földrajzi régió Természet, Város, Absztrakt tér
Időszinkronitás Szinkron
Szemléletmód, alműfaj, tematika Komikus, Paródia, Abszurd, Áldokumentum
Történetszál Párhuzamos történetek
Narratíva/konfliktustípus Kaland(sor)
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű, Rádiószerű, Mediális önreflexió
Történet időtartama Egyidejű az előadással
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok, Belső monológ hanghatás, Párhuzamos szövegmondás, Tömeghang
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Fantasztikus képességű
Releváns nem-emberi szereplők Állat, Tárgy, Meghatározhatatlan (abszurd) szereplő
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Elismerés
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Szakaszos
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Érzelmi, Főcímzene, Háttérzene, Diegetikus élő, Zenei téma, Egyéniségtükröző
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Egyedi énekhang, Kórus énekhang, Egyéb szólóhangszer
Technikai adatok Sztereó
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század, 1939-1945 Második világháború
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia(Mária mennybemenetele)Ea. Kas

2

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Egy manószerű fiatalember

Összeállította: Polcz Alaine, Weöres Sándor emlékére Weöres S

2

A hetedik hullám

”’A hetedik hullám”’ sorozat 2010.12.15.

2

A hetedik érzés

A hetedik érzés Kossuth Rádió 2009-06-07 20:04:42 – 200

2

Leave a Reply

en_USENG