Júlia (2007) (Részlet)

Visky András Júliája először Kolozsváron került színre, Szilágyi Enikővel, Tompa Gábor rendezésében. Aztán Júlia föltámadt Bukarestben, Coca Blos személyében. Tompa Gábor rendezte ezt a feltámadást is. Nemrég Júlia Amerikába szállt és New Yorkban öltött testet, majd megjelent az Egyesült Államok már nagyvárosaiban is. Immár három nyelven szól hozzánk: magyarul, románul és angolul. Ilyen föltámadást kívánunk minden jelentős romániai magyar drámának és drámai hősnek.

Ruszuly Éva tavaly végzett; a Júliával vizsgázott, de a produkció nem került közönség elé. Viszont a fiatal színésznőt annyira izgatja ez a szerep, ez az életreszóló találkozás az igazi, nagy formátumú, hiteles és gyönyörű szavó drámai hősnővel – egy igazi emberrel: hogy színházától engedélyt kért a monodráma bemutatására.

Júlia Bécsben született, Pesten nevelkedett. Férjhez ment egy lelkipásztorhoz és követte őt Erdélybe, majd a kommunista rabságba. A tiszteletesúr azért került börtönbe, mert igehirdetésekor egy jobb világért imádkozott. A tiszteletesasszonyt pedig hét gyermekével együtt vitték büntetőtáborba, a Bărăganra.

Hogy miért? Mert politikai fogoly hozzátartozói. És ekkor következett az első nagy, szívbemarkoló pillanat.

Júlia azért tud igaz emberhez méltóan helytállni a rabság minden helyzetében, mert van, akivel megbeszélnie a dolgokat. Isten a partnere, akivel hol pöröl, hol tanácskozik. És ott van Júlia mellett a hét gyermek, akik megmentik az anyjukat a biztos hláltól. Mert a foglárok az angina pectoris által meggyötört, ájult asszonyt sietve a hullaházba szállítják. A gyermekek pedig visszalopják onnan. És akkor kezdődik a most hallható jelenet.

Írta Visky András

Jelenet a monodrámából Ruszuly Éva sepsiszentgyörgyi színművésznő előadásában.

Utána beszélgetés a színésznővel és a szerzővel.

A darabot még ebben a hónapban a Tamási Áron Színház mutatta be egyéni előadóest keretében.

Bukaresti Rádió, 2007. október 8.

Bevezető

Sok rendetlen feltámadás után – végre – egy rendes!

Visky András Júliája először Kolozsváron került színre, Szilágyi Enikővel, Tompa Gábor rendezésében. Aztán Júlia föltámadt Bukarestben, Coca Blos személyében. Tompa Gábor rendezte ezt a feltámadást is. Nemrég Júlia Amerikába szállt és New Yorkban öltött testet, majd megjelent az Egyesült Államok már nagyvárosaiban is. Immár három nyelven szól hozzánk: magyarul, románul és angolul. Ilyen föltámadást kívánunk minden jelentős romániai magyar drámának és drámai hősnek.

Júlia most ismét nálunk lép közönség elé, Ruszuly Éva vállalja vele a megmérettetést – Sepsiszentgyörgyön.

Ruszuly Éva tavaly végzett; a Júliával vizsgázott, de a produkció nem került közönség elé. Viszont a fiatal színésznőt annyira izgatja ez a szerep, ez az életreszóló találkozás az igazi, nagy formátumú, hiteles és gyönyörű szavó drámai hősnővel – egy igazi emberrel: hogy színházától engedélyt kért a monodráma bemutatására.

Júlia Bécsben született, Pesten nevelkedett. Férjhez ment egy lelkipásztorhoz és követte őt Erdélybe, majd a kommunista rabságba. A tiszteletesúr azért került börtönbe, mert igehirdetésekor egy jobb világért imádkozott. A tiszteletesasszonyt pedig hét gyermekével együtt vitték büntetőtáborba, a Bărăganra.

Hogy miért? Mert politikai fogoly hozzátartozói. És ekkor következett az első nagy, szívbemarkoló pillanat.

A tiszteletesasszonyt és hét gyermét szállító teherautó nyomába eredt Lupu kutya, s acsaholva követte vissza az elhurcoltakat. Ekkor az őr kibiztosította a géppisztolyt, és agyonlőtte Lupu kutyát.

Júlia azért tud igaz emberhez méltóan helytállni a rabság minden helyzetében, mert van, akivel megbeszélnie a dolgokat. Isten a partnere, akivel hol pöröl, hol tanácskozik. És ott van Júlia mellett a hét gyermek, akik megmentik az anyjukat a biztos hláltól. Mert a foglárok az angina pectoris által meggyötört, ájult asszonyt sietve a hullaházba szállítják. A gyermekek pedig visszalopják onnan. És akkor kezdődik a most hallható jelenet.

Zs. I.