„És tedd rá éltedet…”

Egy sakkozó körben vagyunk, ahova megérkezik Gárdonyi Géza, és partnere: Erkel Ferenc. Erkel a játszma közben elmeséli életét („hogyan lettem muzsikus”, amit Gárdonyi megjegyez, hogy majd leközölje. A hangjáték közben halljuk Erkel műveinek részleteit, és a művek korabeli fogadtatásával kapcsolatos részleteket, vitákat. A zenei részletek nagyon hosszúak, a visszaemlékezések pedig – talán a rendelkezésre álló anyagok jellege miatt – beszédek, monológok, amit a párbeszédes sakkozó keretjáték sem tud ellensúlyozni. Elhangoznak az Erkelt támadó viták, a magyar vagy európai zene 19. századi vitái: milyen legyen a magyar zene? Közben a háttérben sakkoznak a többiek.

Hasonlóképp Erkel sakkozó-zenészi témáját szintén egy sakkparti keretében dolgozza föl Török Tamás hangjátéka, A király és az idő.

Emlékképek Erkel Ferenc életéből
Írta: Keszi Imre
Rendező: László Endre

Szereposztás:
Erkel Ferenc – Pécsi Sándor
Gárdonyi Géza – Zenthe Ferenc
Berlioz – Greguss Zoltán
Vachott Imre – Pásztor János
Adél – Tőkés Anna
Ábrányi Kornél – Győző László
Grófnő – Mezei Mária
Főszerkesztő – Kibédi Ervin
Podmaniczky – Csákányi László
Belügyminiszter – Velenczei István
Miniszteri tanácsos – Zách János
I. sakkozó – Pethes Sándor
II. sakkozó – Sugár Mihály
Eötvös Károly – Hindy Sándor
Mihalovich Ödön – Kovács Károly
Titkár – Szoó György

1961. május 7. K 20.40

1964. május 26., P 19.15

1964. október 6., K 22.20-23.38