Hajnaltól hajnalig
Hungarian radio drama
Korabeli ajánló
(Olvasói levelek) Önnek tetszett Szántó Dénes „Hajnaltól hajnalig” című hangjátéka, melyet Hegedűs Tibor rendezésében nov. 6-án mutatott be a stúdió és azt kérdezi, hogy miért közönség sűrűbben ilyen produkciót nem kap a Valószínűleg azért, mert ilyen kitűnő ötlet és ilyen jól sikerült rendezés nagyon ritkán születik. A rádióhangjáték még csak a kísérletezés stádiumában levő műfaj és igazán meglepő, hogy a szerző munkája ilyen jól sikerült. A nagyváros keresztmetszetét tökéletesen tárta elénk. Megkacagtatott és egyben meg is rendített. Reméljük, hogy a „Hajnaltól hajnalig” iskolát csinál, hiszen megmutatta az óriási lehetőségeket, melyekre a rádió képes, ha hivatott kezekbe kerül. (Szinházi Élet 1929. dec.)
„A hangjáték címe „Haj naltól-hajnalig”. Egy világváros életét mutatja be riportszerűen egymás mellé sorakoztatott képekben, amelyek együttesen mégis drámai egészet alkotnak Az éjszakai szerenáddal és a becsípett ember hazatámolygásával kezdő dik a darab, amely aztán átmegy az első kora reggeli hangokba: a lejerkocsik zörgésébe, a vásárcsarnok nyitásába, munkások és gyárak lármájába s a nap minden jellegzetes hang ján; iskola, parlament, törvényszék, ebéd, ká véház, sport, flört, mozi, étterem, cigány, jazz, gond, öröm, gyilkosság, szerelem és a világ város ezer egyéb életmegnyilvánulásánál el érkezik a késő éjszakához, amely a nap ren geteg eseménye után ugyanazokkal a motívu mokkal végződik, mint amilyenekkel kezdő dött: egy elhaló szerenáddal s egy mindig erősbödő horty…
(Olvasói levelek) Önnek tetszett Szántó Dénes „Hajnaltól hajnalig” című hangjátéka, melyet Hegedűs Tibor rendezésében nov. 6-án mutatott be a stúdió és azt kérdezi, hogy miért közönség sűrűbben ilyen produkciót nem kap a Valószínűleg azért, mert ilyen kitűnő ötlet és ilyen jól sikerült rendezés nagyon ritkán születik. A rádióhangjáték még csak a kísérletezés stádiumában levő műfaj és igazán meglepő, hogy a szerző munkája ilyen jól sikerült. A nagyváros keresztmetszetét tökéletesen tárta elénk. Megkacagtatott és egyben meg is rendített. Reméljük, hogy a „Hajnaltól hajnalig” iskolát csinál, hiszen megmutatta az óriási lehetőségeket, melyekre a rádió képes, ha hivatott kezekbe kerül. (Szinházi Élet 1929. dec.)
„A hangjáték címe „Haj naltól-hajnalig”. Egy világváros életét mutatja be riportszerűen egymás mellé sorakoztatott képekben, amelyek együttesen mégis drámai egészet alkotnak Az éjszakai szerenáddal és a becsípett ember hazatámolygásával kezdő dik a darab, amely aztán átmegy az első kora reggeli hangokba: a lejerkocsik zörgésébe, a vásárcsarnok nyitásába, munkások és gyárak lármájába s a nap minden jellegzetes hang ján; iskola, parlament, törvényszék, ebéd, ká véház, sport, flört, mozi, étterem, cigány, jazz, gond, öröm, gyilkosság, szerelem és a világ város ezer egyéb életmegnyilvánulásánál el érkezik a késő éjszakához, amely a nap ren geteg eseménye után ugyanazokkal a motívu mokkal végződik, mint amilyenekkel kezdő dött: egy elhaló szerenáddal s egy mindig erősbödő hortyogással. Az érdekesnek ígér kező előadást Hegedűs Tibor rendezi” (Esti Kurir, 1929-11-16 / 261. szám)
Original cast and credits (in Hungarian)
Hajnaltól hajnalig
Irta: Szántó Dénes.
Rendezi: Hegedűs Tibor.
Technikai munkatársak: Tomcsányi István és Tomcsányi Béla mérnökök, Beck és Gavralik műszerészek, Fábián műszerész.
1929. november 26. Rádió Budapest, 8.10-9.25 Hangjáték előadás a Stúdióban.
(Olvasói levelek) Önnek tetszett Szántó Dénes „Hajnaltól hajnalig” című hangjátéka, melyet Hegedűs Tibor rendezésében nov. 6-án mutatott be a stúdió és azt kérdezi, hogy miért közönség sűrűbben ilyen produkciót nem kap a Valószínűleg azért, mert ilyen kitűnő ötlet és ilyen jól sikerült rendezés nagyon ritkán születik. A rádióhangjáték még csak a kísérletezés stádiumában levő műfaj és igazán meglepő, hogy a szerző munkája ilyen jól sikerült. A nagyváros keresztmetszetét tökéletesen tárta elénk. Megkacagtatott és egyben meg is rendített. Reméljük, hogy a „Hajnaltól hajnalig” iskolát csinál, hiszen megmutatta az óriási lehetőségeket, melyekre a rádió képes, ha hivatott kezekbe kerül. (Szinházi Élet 1929. dec.)
„A hangjáték címe „Hajnaltól-hajnalig”. Egy világváros életét mutatja be riportszerűen egymás mellé sorakoztatott képekben, amelyek együttesen mégis drámai egészet alkotnak Az éjszakai szerenáddal és a becsípett ember hazatámolygásával kezdődik a darab, amely aztán átmegy az első korareggeli hangokba: a lejerkocsik zörgésébe, a vásárcsarnok nyitásába, munkások és gyárak lármájába s a nap minden jellegzetes hangján; iskola, parlament, törvényszék, ebéd, kávéház, sport, flört, mozi, étterem, cigány, jazz, gond, öröm, gyilkos…
Hajnaltól hajnalig
Irta: Szántó Dénes.
Rendezi: Hegedűs Tibor.
Technikai munkatársak: Tomcsányi István és Tomcsányi Béla mérnökök, Beck és Gavralik műszerészek, Fábián műszerész.
1929. november 26. Rádió Budapest, 8.10-9.25 Hangjáték előadás a Stúdióban.
(Olvasói levelek) Önnek tetszett Szántó Dénes „Hajnaltól hajnalig” című hangjátéka, melyet Hegedűs Tibor rendezésében nov. 6-án mutatott be a stúdió és azt kérdezi, hogy miért közönség sűrűbben ilyen produkciót nem kap a Valószínűleg azért, mert ilyen kitűnő ötlet és ilyen jól sikerült rendezés nagyon ritkán születik. A rádióhangjáték még csak a kísérletezés stádiumában levő műfaj és igazán meglepő, hogy a szerző munkája ilyen jól sikerült. A nagyváros keresztmetszetét tökéletesen tárta elénk. Megkacagtatott és egyben meg is rendített. Reméljük, hogy a „Hajnaltól hajnalig” iskolát csinál, hiszen megmutatta az óriási lehetőségeket, melyekre a rádió képes, ha hivatott kezekbe kerül. (Szinházi Élet 1929. dec.)
„A hangjáték címe „Hajnaltól-hajnalig”. Egy világváros életét mutatja be riportszerűen egymás mellé sorakoztatott képekben, amelyek együttesen mégis drámai egészet alkotnak Az éjszakai szerenáddal és a becsípett ember hazatámolygásával kezdődik a darab, amely aztán átmegy az első korareggeli hangokba: a lejerkocsik zörgésébe, a vásárcsarnok nyitásába, munkások és gyárak lármájába s a nap minden jellegzetes hangján; iskola, parlament, törvényszék, ebéd, kávéház, sport, flört, mozi, étterem, cigány, jazz, gond, öröm, gyilkosság, szerelem és a világváros ezer egyéb életmegnyilvánulásánál elérkezik a késő éjszakához, amely a nap rengeteg eseménye után ugyanazokkal a motívumokkal végződik, mint amilyenekkel kezdődött: egy elhaló szerenáddal s egy mindig erősbödő hortyogással. Az érdekesnek ígérkező előadást Hegedűs Tibor rendezi” (Esti Kurir, 1929-11-16 / 261. szám)
Source: Rádió Újság; Rádióélet
KRITIKA A DARABRÓL
Kedden este Szántó Dénes hangjátékát hallhatták a rádióelőfizetők. A hangjáték mindössze ötven percig tartott. Egy ilyen hangjáték előkészülete azonban jóval több időt, nagy technikai segédszemélyzetet, számos technikai eszközt és sok-sok próbát igényel.
Amíg Zakariás János postamérnök elmondta szokásos üzeneteit a Rádióamatőrposta keretében, addig nagy munka folyt a Stúdió nagytermében. Az eszközöknek egész tárházát hordták be: verklit, másfél méter átmérőjű fakereplőt, harangot, villamos csengőt, varrógépet, deszkákat, amellyel a lépéseket utánozzák, telefonkészüléket, különböző szirénákat, fütyülőket, pisztolyokat. A rádióerősítőben mikrofont helyeztek el a gépek mellé, egyet a Fultograf készülékhez, üzembe helyeztek egy rádióvevőkészüléket, kiküldtek egy mikrofont a körút és a Rákóczi út sarkára és egyet egy kávéházba. Fél nyolc órakor már mindenki a helyén van.
A hatalmas terem közepén áll Hegedűs Tibor, a hangjáték rendezője és kiadja az utolsó utasításokat. A technikai személyzetből a postakísérleti állomás két mérnöke, Tomcsányi István és Tomcsányi Béla van ott, és az összes szereplők. Mindenki kezében egy-egy példánya a hangjátéknak.
Nyolc óra előtt a két mérnök felmegy az erősítőbe és kiadja az utasításokat a műszerészeknek. A Stúdióban huszonöt–harminc nő foglal helyet és ugyanannyi férfi, magánszereplők, statiszták és rajtuk kívül a postászenekar.
Nyolc óra kilenc perc: Hegedűs Tibor fejére veszi a fejhallgatót, bekapcsolódik a mikrofon, kigyullad a piros lámpa, a Stúdióban az előadás kezdetéig egy hangot sem lehet hallani.
A hangjáték címe: Hajnallal hajnalig. A nagyváros életét akarja megeleveníteni. Kezdődik hajnalban, mikor részeg emberek mennek haza, otthon a feleség várja... Megszólal a kapucsengő... Jön a házmester, csoszog, kaput nyit, szeggel van... A gyerekek iskolába készülnek, a felnőttek munkába, megszólal a gyársziréna... Az irodafőnök a könyvelőt szidja... A rikkancsok a szenzációs eseményeket kiabálják... erősítik az utcát... Vigyázz! Jön a törvényszéki tárgyaló... Harangszó, ebéd után a kávéházban... futballmeccs... randevú... lumpolás és pumpolás... gyilkosság és öngyilkosság... mentők, tűzoltók... megérkezik a vasút... tánciskola... bár... lumpok... ismét hajnal van.
Hint doktor, a speaker, a mikrofon elé lép és bekonferálja a hangjátékot. Hegedűs Tibor elmondja a bevezetőt. Ezalatt az erősítőben négyen vannak körülötte: a két Tomcsányi mérnök, Beck és Gavralik műszerészek. Az Emke sarkán a mikrofonnál áll Fábián műszerész.
Feszült figyelem. Tomcsányi főmérnök az egyik erősítőhöz lép: az utcazaj rendben van, megy a másikhoz, a gépzaj is „jól jön“. Átmegy a másik terembe, bekapcsolja a Fultografot, most még jobb a gépzaj. A kis Tomcsányi a kivezető kapcsolótáblánál dolgozik, ő keveri a mikrofonbeszédet a különböző zajokkal. Bedi az erősítőknél és Gavralik a gépkapcsolótáblánál. Mindenkinek van dolga. A legtöbb a kis Tomcsányinak: előtte a szövegkönyv és rendelkezik: „Utcazajt kérek, utcazajt“, néha röviden: „Kérek utcát... rádió, kapcsolni a rádiót!“ Egy-két másodperc és halljuk gyengén a visszacsatolás füttyét, a kis Tomcsányi mind jobban és jobban keveri bele a rádiót, már elhalkul a beszéd és teljes erővel jön a jazz.
Vége. Bejön Tomcsányi főmérnök. Kérdjük, milyen állomás volt. — Mit tudom én.
Ezalatt a Stúdióban is folyik a munka. Hegedűs Tibor dolgozik. Saját személyleg rántja a szereplőket a mikrofon elé, a statisztáknak int: „Nevetni, erősebben!“ Egy pisztoly nem sül el, új patront tesznek a pisztolyba. Jönnek a mentők. Az ajtó mögött megszólal a sziréna, az ügyelő lassan nyitja az ajtót, majd becsukja. Az egyik szereplő ugatni kezd négy-öt méternyire a mikrofontól.
Vége a hangjátéknak, a konferanszié bejelenti a befejezést, kialszik a piros lámpa.
— Köszönöm, hölgyeim és uraim — mondja a rendező.A szereplők eltávoznak. A mérnökök, a rendezők felmennek az igazgató szobájába, hogy megbeszéljék a tapasztalatokat.
Bíró Károly
(Ujság, 1929. november 27 / 270. szám)
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Technical contributor: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 50 minutes | |
| Bemutató dátuma | November 26, 1929 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Original radio drama Ars acustica |
|
| Bemutató médium | Rádió Budapest | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Technikai adatok | Monó | |
| Felvétel helye | Élő adás (nincs felvétel, stúdió) |
Létrehozva: 2025. 01. 07.; Revíziók: 2025. 08. 04.; 2025. 09. 29.; 2025. 10. 01.; 2026. 05. 23.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. / Magyar Rádió
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Kozma Miklós (1925-1941); Source
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Somogyváry Gyula (1928-1936);
- Dramaturgia főrendező: Ódry Árpád (1928-1937);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.