„Crossover folkopera”, „folkopera kobzos közjátékokkal”, „mítoszrekonstrukció”, „ősi magyar naphéroszok” története, „érckori” „üdvtörténet”. A Magyar Nemzet, Origo és megyei napilapokban méltatott darab zenei anyaga a lemezen kiadott – 114 perces – változatból származik, amihez prózai, dramatizált összekötő jelenetek készültek. A darab alapja egy létező magyar mese, a Két aranyhajú ifjú. A darab a népmesei világbeli történetet jelentősen átdolgozva a való világba teszi, amiben a mágikus elemek is igaznak hatnak. Ha jól értem a történetet (HH), az Árpád-korban a király egy pogány lányt vesz feleségül, aki megjósolja az aranyhajú gyerekek születését, és szül is hármat; amit a keresztény udvar nem néz jó szemmel, lévén pogányok, s ez adja a konfliktust: a túl modern, nyugati kereszténységet követő magyar uralkodó ebben a párhuzamos világban megtartja a pogány magyar elemeket is. A darabban sok helyen megjelennek az óvodából ismert mágikus mondókák sorai, a szerelemcsütörtöktől a bújj bújj zöld ágig, amiket a megfelelően felnőtt értelmezésben alkalmaz a darab.
A darab néhol a betlehemesből ismert stílusba fordul, máskor más stílust követ, zenei anyaga is erősen eklektikus. Szerepel benne Tündér Ilona, Igazmondó Juhász, király, garabonciások. A szerző már egy ideje foglalkozik a magyar „csillagvallással”, és a mese átírásának első változata 2020-ban a munkát mai ideológiai keretben elhelyező „Szellemi honvédelem aranykori fényben, … Az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma” c. k…
„Crossover folkopera”, „folkopera kobzos közjátékokkal”, „mítoszrekonstrukció”, „ősi magyar naphéroszok” története, „érckori” „üdvtörténet”. A Magyar Nemzet, Origo és megyei napilapokban méltatott darab zenei anyaga a lemezen kiadott – 114 perces – változatból származik, amihez prózai, dramatizált összekötő jelenetek készültek. A darab alapja egy létező magyar mese, a Két aranyhajú ifjú. A darab a népmesei világbeli történetet jelentősen átdolgozva a való világba teszi, amiben a mágikus elemek is igaznak hatnak. Ha jól értem a történetet (HH), az Árpád-korban a király egy pogány lányt vesz feleségül, aki megjósolja az aranyhajú gyerekek születését, és szül is hármat; amit a keresztény udvar nem néz jó szemmel, lévén pogányok, s ez adja a konfliktust: a túl modern, nyugati kereszténységet követő magyar uralkodó ebben a párhuzamos világban megtartja a pogány magyar elemeket is. A darabban sok helyen megjelennek az óvodából ismert mágikus mondókák sorai, a szerelemcsütörtöktől a bújj bújj zöld ágig, amiket a megfelelően felnőtt értelmezésben alkalmaz a darab.
A darab néhol a betlehemesből ismert stílusba fordul, máskor más stílust követ, zenei anyaga is erősen eklektikus. Szerepel benne Tündér Ilona, Igazmondó Juhász, király, garabonciások. A szerző már egy ideje foglalkozik a magyar „csillagvallással”, és a mese átírásának első változata 2020-ban a munkát mai ideológiai keretben elhelyező „Szellemi honvédelem aranykori fényben, … Az aranyhajú gyermekek magyar evangéliuma” c. kötetben jelent meg.
A rádiójáték előtt 2022-ben a Nemzeti Színház mutatta be, Vidnyánszky Attila rendezésében.
A munka tudományos nyelvezettel írt magyarázata a Napút Online nevű weboldalon olvasható: http://www.naputonline.hu/2020/04/06/toot-hollo-tamas-az-aranyhaju-gyermekek-magyar-evangeliuma1/
A szerző a hangjáték elhangzásakor a Mediaworks kulturális divíziójának vezetője, volt Magyar Nemzet főszerkesztő, korábban az MTI főszerkesztője (2013-17), az MTA köztestületének tagja, az irodalomtudomány kandidátusa (1994). A Magyar Tudományos Művek Tárában nem szerepel.
