Meghívottak

Magyar irodalmi hangjáték sorozat. Hat, egymás számára idegen ember azonos szövegű sms-t kap ismeretlen feladótól. Az üzenetben az áll: közös ismertetőjelet viselve találkozzanak a húsvét utáni vasárnapon egy kávéházban. Keressék az azonos ismertetőt viselő meghívottakat, üljenek egy asztalhoz. A megjelentek, négy különböző korú férfi és két nő, beszélgetni kezdenek. A feszültség nehezen oldódik: még bíznak abban, hogy megjön, aki ide citálta őket, s kiderül az összejövetel célja. Az idő telik, a feszültség nő. Lassan beszélgetés indul fontos helyszínekről, ismerősökről, remélve, megtalálják a közös szálat, ami összeköti őket. A beszámolókat a szereplők belső monológjai tördelik, melyekkel kommentálják a többiek által elmondottakat; kényszerűen belemerülnek eddigi életük értékelésébe, s a számvetésbe, miért maradtak itt. Kiderül, hogy valamennyien ismernek egy fiatalembert, s bár a nevére nem emlékeznek, jellegzetes külseje, sajátos viselkedése nem hagy kétséget, hogy ugyanarról beszélnek. Kedves, félszeg figura, beteges igazmondó. Az egyik szereplő, nyugdíjas ápolónő rádöbben, a fiú, akit Kelti Daninak hívtak, egy hete a karja közt halt meg kórháza intenzív osztályán. Újra csak a kinn és benn zajlik a játék: A Keletivel való találkozás mindőjüknek fájdalmas, nehezen bevallható emlék. Lassanként valamennyien gyónnak vele kapcsolatos mulasztásaikról, bűntudatukról, s közben kapcsolatok épülnek: szerelem bontakozik, generációs szakadék fölé épül palló, megbocsátás hidal át ellentéteket.