Amíg nem késő
Finnish radio drama in a Hungarian version
Összefoglalás
A hősnő már a vízben lebeg hullaként, vagyis lélekként félig a másvilágon, s így kommentálja helyzetét és mutatja be utolsó napjait. Kiderül, miért ugrott a folyóba? Halljuk barátnőjét, az őt kereső rendőröket és másokat is.
Korabeli ajánló
A finn költő lírai hangjátéka nagyon is tragikus sorsot tár elénk. Egy kórházi ápolónő öngyilkos lesz és a halott nő keresni-kutatni kezdi élete kudarcának okait: faggatja ismerőseit, kollégáit, szeretőjét: mi okozhatta, hogy a folyóba ugrott? Mi okozhatta, hogy ő is rideg és közönyös lett, mint a többiek, hogy nem tudott szeretetet, melegséget, barátságot teremteni maga körül?
Original cast and credits (in Hungarian)
Juha Mannerkorpi hangjátéka
3. műsor, 1982. szeptember 12., 20.58
61 perc
Fordította: Fábián László
Rendező: Varga Géza
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Magos György
A felvételt készítette: Hámor János és Gajdos Ferenc
A szereposztásból: Nő — Vass Éva, Göran — Mécs Károly, Saku — Incze Feri, Järvinenné, Saku anyja — Ronyecz Mária, Beteg — Gábor Miklós, Éjjeles főnővér — Máthé Erzsi, Felügyelő — Képessy József, Rendőr — Zenthe Ferenc, Roto — Gallyas József
1973. május 8., 3.m 21.02
Tartalmi összefoglaló: A kórházi nővér egy nap kora hajnalban, szolgálatának lejárta előtt felhívja kolléganőjét, hogy váltsa le, mert különösen fáradt, kimerült. És útban hazafelé a folyóba öli magát. A finn hangjáték a nyomozás módszerével igyekszik földeríteni az öngyilkosság indítékait.
Pekka Luonela:
A második finn bemutató (Május 8 kedd URH 21.02) Juha Mannerkorpi alkotása, címe AMIG NEM KÉSŐ.
A szerző költőink, gondolkodóink idősebb nemzedékének legeredetibb, legsajátosabb képviselője. A mindennapi élettől súlyos betegségek szigetelték el már hosszú évek óta, s arra késztették, hogy mérlegre tegye a különböző értékeket és összevesse az emberi törekvések célját a valóságban elért eredményekkel. Reménykedő pesszimistaként vagy pesszimista reménykedőként Mannerkorpi rádöbben az élet és a halál viszonylagosságára. Tapasztalatait a valóságba plántált jelképekkel és költői látomásokkal fejezi ki, melyek egyúttal mind a valóságban gyökereznek.
Juha Mannerkorpi magányos jelenség a mai finn ir…
Juha Mannerkorpi hangjátéka
3. műsor, 1982. szeptember 12., 20.58
61 perc
Fordította: Fábián László
Rendező: Varga Géza
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Magos György
A felvételt készítette: Hámor János és Gajdos Ferenc
A szereposztásból: Nő — Vass Éva, Göran — Mécs Károly, Saku — Incze Feri, Järvinenné, Saku anyja — Ronyecz Mária, Beteg — Gábor Miklós, Éjjeles főnővér — Máthé Erzsi, Felügyelő — Képessy József, Rendőr — Zenthe Ferenc, Roto — Gallyas József
1973. május 8., 3.m 21.02
Tartalmi összefoglaló: A kórházi nővér egy nap kora hajnalban, szolgálatának lejárta előtt felhívja kolléganőjét, hogy váltsa le, mert különösen fáradt, kimerült. És útban hazafelé a folyóba öli magát. A finn hangjáték a nyomozás módszerével igyekszik földeríteni az öngyilkosság indítékait.
Pekka Luonela:
A második finn bemutató (Május 8 kedd URH 21.02) Juha Mannerkorpi alkotása, címe AMIG NEM KÉSŐ.
A szerző költőink, gondolkodóink idősebb nemzedékének legeredetibb, legsajátosabb képviselője. A mindennapi élettől súlyos betegségek szigetelték el már hosszú évek óta, s arra késztették, hogy mérlegre tegye a különböző értékeket és összevesse az emberi törekvések célját a valóságban elért eredményekkel. Reménykedő pesszimistaként vagy pesszimista reménykedőként Mannerkorpi rádöbben az élet és a halál viszonylagosságára. Tapasztalatait a valóságba plántált jelképekkel és költői látomásokkal fejezi ki, melyek egyúttal mind a valóságban gyökereznek.
Juha Mannerkorpi magányos jelenség a mai finn irodalomban. Nem azért, mintha nehezen érthető lenne, hanem azért, mert at irodalmi áramlatok egymásutánjában mindvégig megőrizte önmagát, és csak saját belső törvényeinek engedelmeskedett. A dráma már régen fölkeltette érdeklődését, de elsőként a rádiótól kapott lehetőséget ahhoz, hogy kifejezze, megvalósítsa magát ezen a területen is. Így vált jelentős prózaírónk és lírikusunk az egyik legfigyelemreméltóbb hangjátékíróvá is.
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (8 fő, átl. 45 év) | ||
| Fordító: | ||
| Music editor: | ||
| Technical contributor: | ||
| Age rating (youth protection) | 16 - téma | |
| Reason for the age rating |
öngyilkosság, gyerek aggodalma a szülő életéért |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 61 minutes | |
| Bemutató dátuma | May 8, 1973 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Original radio drama |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Kórház/szanatórium, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Köztér |
|
| Releváns földrajzi régió | Város, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban, Átváltozás |
|
| Címkék |
öngyilosság, nővér |
|
| Történet időtartama | Több nap |
|
| Cselekmény kronológiája | Csapongó | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Belső monológ hanghatás | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Orvos/gyógyító/ápoló |
|
| Releváns nem-emberi szereplők | Halott emberi szereplő | |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Gyerek, Fiatal | |
| Narrátor | Női narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Nő-nő, Női belső monológ, Gyerek-felnőtt | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2024. 04. 04.; 2024. 10. 11.; 2026. 05. 05.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Source
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Source
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.







