Sínek
Hungarian radio drama
Összefoglalás
Allegorikus rádiójáték. A még monó hangjáték finom effektekkel és nagyszerű színészi teljesítménnyel gondolkodtatja el a hallgatót, hogy vajon minek is az allegóriája ez a végtelenbe tartó utazás. Végül is szerencsére a rádióújság közli a szerző ajánlóját (lásd odébb), amiből kiderül, hogy a darab a szocialista rendszer és a benne élők allegóriája: minden a helyére kerül. Eszerint a darab kérdése az, hogy az állampolgárok tesznek-e valamit a rendszerért, vagy, magukért, vagy a rendszertől / mástól várják a segítséget minden bajukra: hiába az atommeghajtás, a kisett jancsiszög nem kerül magától a helyére.
CSELEKMÉNY
Az utasok egy rohanó vonat fülkéjében 6 órás késésre panaszkodnak. A vonat halad, de mégsem érkezik meg. Az utasok között különféle kapcsolatok szövődnek, miközben kiderül, az atomhajtású vonat már nem is a sineken megy, sőt, fékező szárnyai is vannak. Jó nagy csomagokkal utaznak az utasok „valami” felé, de még nem tudni, megérkeznek-e. A klíma ugyan nem működik, és meg is tudnák csinálni, de az utasok ezt ráhagyják a vasuti szakemberekre, elvégre ők csak utasok.
Korabeli ajánló
Egymásra zsúfolt csomaghegyek között, összepréselődve négy ember utazik egy vasúti kocsi fapados fülkéjében, három férfi és egy nő. Az érkezés menetrendben megígért ideje már órák óta elmúlt, pedig a vonat nem állt meg, és még csak nem is lassított. A szokatlan körülmény feloldja az utasok gyanakvó hallgatását, beszélgetésbe elegyednek, különféle magyarázatokkal próbálkoznak, Dürrenmattól Einsteinig mindenki szóba kerül, aki valaha a vonatok természetével foglalkozott; végre előbukkan a kalauz is, aki — újabb vitaszakaszt adva a dulakodássá fajuló vitának — egy meghökkentő hipotézissel áll elő: a vonat már rég megérkezett, csak ezt az utasok még nem vették észre…
Ezzel a szituációval indul rádiójátékom, melyet ma este mutat be a Rádiószínház, s amely a Sínek címet viseli. Az elmondottak után talán úgy tűnik, hogy a hangjáték az abszurd dráma fájának egyik hajtása. Ténylegesen azonban nem erről van szó. „Groteszk parabola” — talán ezt lehetne műfaji megjelölésül adni. Mégpedig többsíkú parabola. Legáltalánosabban az emberi létről, ennek szorongásairól, cél-eszméiről és ezen eszmékhez való viszonyunkról szól. De nem lesz nehéz fölfedezni és megfejteni egy másik, politikai-társadalmi jelrendszert sem, amely nagyon is konkrétan azt a kérdést feszegeti, vajon nem tévedtünk-e naiv várakozásunkban, amikor az általunk formált és szocialistának nevezett társadalmi rend megvalósítására irányuló eszméket — irányító direktívák helyett — valamiféle síneknek képzeltük, amelyre csak rá ke…
Egymásra zsúfolt csomaghegyek között, összepréselődve négy ember utazik egy vasúti kocsi fapados fülkéjében, három férfi és egy nő. Az érkezés menetrendben megígért ideje már órák óta elmúlt, pedig a vonat nem állt meg, és még csak nem is lassított. A szokatlan körülmény feloldja az utasok gyanakvó hallgatását, beszélgetésbe elegyednek, különféle magyarázatokkal próbálkoznak, Dürrenmattól Einsteinig mindenki szóba kerül, aki valaha a vonatok természetével foglalkozott; végre előbukkan a kalauz is, aki — újabb vitaszakaszt adva a dulakodássá fajuló vitának — egy meghökkentő hipotézissel áll elő: a vonat már rég megérkezett, csak ezt az utasok még nem vették észre…
Ezzel a szituációval indul rádiójátékom, melyet ma este mutat be a Rádiószínház, s amely a Sínek címet viseli. Az elmondottak után talán úgy tűnik, hogy a hangjáték az abszurd dráma fájának egyik hajtása. Ténylegesen azonban nem erről van szó. „Groteszk parabola” — talán ezt lehetne műfaji megjelölésül adni. Mégpedig többsíkú parabola. Legáltalánosabban az emberi létről, ennek szorongásairól, cél-eszméiről és ezen eszmékhez való viszonyunkról szól. De nem lesz nehéz fölfedezni és megfejteni egy másik, politikai-társadalmi jelrendszert sem, amely nagyon is konkrétan azt a kérdést feszegeti, vajon nem tévedtünk-e naiv várakozásunkban, amikor az általunk formált és szocialistának nevezett társadalmi rend megvalósítására irányuló eszméket — irányító direktívák helyett — valamiféle síneknek képzeltük, amelyre csak rá kell állni, s a többi magától megy a végállomásig?
Nem tagadom tehát: politikai parabola a Sínek, mely egyfelől az emberi tunyaság, belenyugvás és tehetetlenség, másfelől a hivatali hülyeség és bürokratikus vízfejűség érzékeny pontjait keresi (és remélem: találja), elszántan és kegyetlenül, és ha igaz, hogy a nevetségesség öl, akkor kétségkívül gyilkos módon… Bevallom, hosszú ideig nagyon szerencsétlennek éreztem magam írói pályafutásom eme első drámai művével. Négy évvel ezelőtt írtam ezt a kis „egyfelvonásost”, s akiknek akkoriban megmutattam, folyóirat-szerkesztők, színházi emberek, igencsak furcsállva néztek rám: hol élek, hogy képzelem? Szó sem lehet róla, ezek a gondolatok…
Hát igen, azok a gondolatok: a Sínek egy új gondolkodásmód szükségessége mellett tört lándzsát, amely akkoriban — darabom születése idején — sokak szemében „megbotránkoztatónak” tűnt, ma viszont már, pár évvel az új mechanizmus meghirdetése után…
„Azokból a gondolatokból” én természetesen azóta sem engedtem; a Sínek viszont valahogyan afféle mostohagyerek-sorsra jutott nálam… eldugtam, hogy ne is lássam. S valószínűleg máig egy dosszié mélyén porosodna kéziratkötetegeim alján, a Rádió egyik dramaturgjának biztatása nélkül. Az ő többszöri rábeszélésére vettem elő ez év elején újra a Síneket. És nem bántam meg. Mindazok, akik hozzájárultak a holt betű életrekeltéséhez, a dramaturgok, a rendező, a technikusok és kitűnő színészek értő kedv-vel, a játék önfeledtségével és örömével tették bele magukat e furcsa produkcióba, s ez, valamint az időről időre fölcsattanható hahoták mindezért kárpótoltak. S egyúttal némi reménykedést is loptak belém: a rádióhallgató is jól fog szórakozni…
Maróti Lajos
Original cast and credits (in Hungarian)
Maróti Lajos rádiójátéka = Politikai parabola
Rendező: Varga Géza
Szereposztás:
A szemaforállító – Sinkovits Imre
A bácsika – Páger Antal
A mérnök – Horváth Tivadar
A nő – Schubert Éva
A kalauz – Szirtes Ádám
A vonatvezető – Mádi-Szabó Gábor
Dramaturg: Mesterházi Márton
1968.11.22.19:35 (53 perc) Kossuth
1969. 08. 26. Urh 21:09 – 22:02
1978. Június 11. vasárnap 22:07-23:00
1986. február 2. 22:36 Petőfi
1999. július 26 B. 23.05
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (5 fő, átl. 47 év) | ||
| Age rating (youth protection) | Szülői felügyelettel | |
| Reason for the age rating |
A darab mélyen filozófikus, ami csak szülői segítséggel fejthető meg, viszont így akár a hétköznapi nevelésben is hasznosítható. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 53 minutes | |
| Bemutató dátuma | November 22, 1968 19:35 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Original radio drama |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus Groteszk Példázat Szocialista |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Jármű (űrhajó is) |
|
| Releváns földrajzi régió | Út(on) (a Földön) |
|
| Időszinkronitás | Jövő |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban |
|
| Címkék |
utazás, élet, rohanó vonat |
|
| Társadalmi címkék |
Állampolgárok helyzete A rendszer helyzete |
|
| Történet időtartama | Több óra |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv, Argó/szleng | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Nyugdíjas, Járműn dolgozó, Udvarló/szerető |
|
| Főszereplők releváns kora | Középkorú, Idős | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 04. 14.; 2023. 01. 14.; 2023. 08. 20.; 2024. 04. 22.; 2025. 05. 08.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.




