A kis idegen (1932)

Marjay Ödön és Somogyi Gyula egy kedves epizódot örökítenek meg ebben a darabban s a holland-magyar rokonszenv szálait szövik benne.
I. felvonás: Esztike, református papleány, a gyermekvonatokra kísérőként rendelt tanítónőkhöz hasonlóan került ki Hollandiába. Azzal a különbséggel azonban, hogy kinn is marad. Sorsa a Hamupipőkével azonos. Nincs egyebe csak a kedves lénye, okossága, szívbeli erénye és testi csinossága, de ez elegendő ahhoz, hogy Ruyther, egy Jávából hazatérő fiatal úr szerelmes legyen bele. Ő a nagyvagyonú család örököse.
II. felvonás. A szerelmes Ruyther játékába azonban beleszól Jakobea néni is, a nagymama. Kellemes, idős hölgy. Folyton zsörtölődik, fel-alá jár a botjával, kiabál, rázza a fejét és hallani sem akar arról, hogy ebből az ismeretségből házasság legyen. Közben a fiatalok csókolódznak, amire a nagymama még jobban megharagszik. Ruyther Anthony azonban önérzetes és a maga ura, kinőtt már abból a korból, amikor nádpálcával szoktatják engedelmességre az embert. Ő sem hagyja magát és visszakiabál a nagymamára, amikor ez rájaripakodik. Esztike pártján van azonkívül az egész ház.
III. felvonás. Eszter jogos sértődöttségében búcsúzik Jakobea nénitől, hogy hazautazzék. Mire a zendülők odáig merészkednek, hogy nyíltan detronizálják Jakobea nénit, addigra ő már megoldotta a kérdést, még pedig úgy hogy beleegyezését adta Eszter és Anton ügyéhez s ezzel a maga pozícióját is megmentette. (Délibáb)

Írta Máriássy Ödön és Somogyi Gyula. Rendező: Ódry Árpád.

1932. október 17. 20:20: Színműelőadás a Stúdióból.