Henrik Ibsen

Solness építőmester

Eredeti cím: Bygmester Solness

Norvég mű magyar hangjáték-változata

Szülői felügyelettel

115 perc

1964. december 24.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 35 éven át)

Családi kapcsolatok | Dráma | Komor | Tragédia |

Adaptáció
Hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Solness építőmester, a templomok építője őrlődik  istennel, a konkurens fiatalokkal és feleségével való kapcsolataiban. A puritán rendezés alig él mással, mint a színészi hanggal.

Színlap

Ibsen drámája
Fordította: Hajdu Henrik

A szereposztásból:
Halvard Solness – Básti Lajos, Aline, a felesége – Komlós Juci, Herdal, háziorvos –
Horváth Jenő, Knut Brovik, Solness munkatársa – Barsi Béla, Ragnar Brovik, a fia – Fonyó József, Kaja Fosli, az unokahúga – Örkényi Éva, Hilda Wangel – Ruttkai Éva
Rendező: Varga Géza (1964)

/114 perc/

cikk

1964. december 24. (25)

1999. jún. 6.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Színészek: (7 fő, átl. 48 év)
Fordító:
KorhatárKlasszikus
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Esik szó gyerekhalálról is; általában súlyos emberi kapcsolatok és konfliktusok a téma.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 115 perc
Bemutató dátuma 1964. december 24.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Forrásmű címe Bygmester Solness
Forrásmű első megjelenésének éve 1891
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Kulturális objektum, Szakrális tér
  • Hivatal
  • Otthon
  • Kulturális objektum
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (nemzetközi) 19. század
  • 19. század
Történetszál Hálózattörténet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Keresés
  • Küzdelem
Címkék

Karrier, szerelem, család, tagédia

Történet időtartama Több nap
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális, Ontológiai-hierarchikus
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Háztartásbeli, Kereskedő, vállalkozó, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Nem felsővezető mérnök/műszaki szakember
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Szülő vagy házaspár
  • Udvarló/szerető
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Kaposi Kis István (1964);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.