🔈 🔈 Kőrösi Csoma Sándor (2015)

„Hangjáték Kőrösi Csoma Sándorról Írta: Baktay Ervin dr. Amikor a Stúdió igazgatósága felszólított, hogy írjam meg Kőrösi Csoma Sándor életét hangjáték formájában, tulajdonképpen csak megelőzött régi óhajom megvalósításában. Örömmel fogadtam a megbízást, mert így a hangjáték nem jelentett többé kísérletet részemre, hanem azt a bizonyosságot, hogy a Stúdió ugyanazt akarja, mint én. Külön örömömre szolgált, hogy így alkalmam nyílt új írói szerepben is bemutatkoznom. Mint minden író, én is sokat foglalkoztam drámai és regénytémákkal; sőt nem tagadom, hogy a „titkos drámaírók” kevéssé tisztelt csoportjába tartozom, amennyiben nem egy drámai művet írtam, de azzal a különbséggel, hogy ezek a művek háboríttatlanul pihennek fiókomban és eszembe sem jutott bármelyiküket is benyújtani színházhoz. Sok hibám mellett kétségtelenül van egy erényem: szigorúbb kritikát senki sem alkalmazhat munkámmal szemben, mint én magam. De Kőrösi Csoma életének drámai feldolgozása mindig erősen foglalkoztatott. Különösen azért, mert ha nem akarunk erőszakot elkövetni Csoma életének tényein, akkor ez a csodálatos élet nem nyújt elég anyagot igazi drámához. Legalább a megszokott szempontból nem. Először is hiányzik életéből minden drámai motívum egyik fő alapja: a szerelem, a nő szerepe. Élete a szó szoros értelmében „chef d’oeuvre sans amour” volt és a drámaírónak, ha nem akar lemondani az említett nehezen nélkülözhető motívumról, kitalált szerelmi históriával kellene fűszerezni Csoma életét. De a valóságok mindig erőteljesebbek a hasonló kitalálásoknál. Másban kellett keresnem tehát Csoma életének drámaiságát. A belső összeütközésekben, azokban a problémákban, amelyeket környezete, ismerősei és tisztelői sohasem érthettek meg, sőt talán nem is sejtettek. Idegen világban élte le életének igazán jelentékeny korszakát és a maga sorsszerűen, végzetesen magyar kérdései mindenkor megmaradtak rejtett, belső, egyedül ő reá vonatkozó problémáknak. Ebben az ő különlegesen magyar, vagy helyesebben székely-magyar problémájában rejlett életének minden tragikuma, minden külső és belső összeütközésének a magva. Élete egyetlen nagy önfeláldozás volt, de áldozatos munkáját mindig úgy végezte, hogy ne is sejtsék az áldozatot. Végtelen szerénysége mögött izzó becsvágy és érzékeny öntudat bújt meg, de nem a maga személyére vonatkozott ez, hanem magyar voltára. Éppen ezért nem érthették meg belső vívódásait, szenvedéseit azok az idegenek, akik közt élt és meghalt a messze Keleten. Különcnek, bogaras embernek tartották, mert a kulcs, amely megnyithatta volna előttük ennek a különös életnek a rejtekét, elérhetetlen maradt számukra. Ez az elgondolás késztetett arra, hogy Csoma egyszerű vonalú, de rendkívüli életének eseményeit úgy fűzzem rendbe, hogy testvértelenségének, örök magányosságának tragikuma és magyar voltának sajátos kérdései jelenjenek meg az előtérben. Csománál, az úttörő jelentőségű tudósnál és nyelvkutatónál titokzatosabb és Csoma, a páratlan, a rendkívüli, a rejtélyes ember. És életét nem értheti meg az a kutató, aki csak tudományos munkásságát tudja figyelembe venni és szakszerű szempontokból próbálja értékelni szerepét. Csak a lélek keresője és megérzője, az író közelítheti meg ezt az életet. És az író is csak akkor, ha járt az ő útján, ha taposott elmosódott lábnyomaiba a messze Kelet elhagyatott tájain. Amikor egyenesen ezzel a céllal nekivágtam Nyugat-Tibet kietlen hegyvilágának, valóságos látomás élményeként villantak szemembe Csoma életének legfontosabb, legkiemelkedőbb mozzanatai és sejtelmes problémái. Csak ott, az ázsiai ösvényeken, a Khaibár-szoros rideg sziklái közt, a Pandzsáb nap perzselte síkságán, Kasmír folyói mentén, Ladákh havas hágóiban, Zanszkár valószínűtlenül fantasztikus lámakolostoraiban, s a zanglai kolostorcella kriptára emlékeztető hangulatában állt elég világosan, tapinthatóan, félreérthetetlenül Csoma alakja és rejtelmes élettitka. Ezért örültem, hogy a Stúdió lehetővé tette a Csomáról szóló hangjáték megírását. Mindenesetre megtettem, ami tőlem telt és a felől nyugodt vagyok, hogy senki sem férkőzhetett volna nálam közelebb Kőrösi Csoma Sándor életének titkához, hiszen – bár szerényebb formában, mint hősöm – magam is áldozatokat hoztam azért, hogy alázatosan követve a nagy székely-magyar vándor nyomdokait, érdemessé váljak emlékezetének felfrissítésére. 1939. november 24. Rádióélet” (A 2014-es Mecenatura pályázat pályázati anyaga) https://mecenatura.mediatanacs.hu/adatlap/731/Korosi_Csoma_Sandor

A hangjáték Dr. Baktay Ervin 1938-ban írt szövegkönyve és Körösi Csoma Sándor írásai alapján készült.

Szövegkönyv Baktay Ervin, Kőrösi Csoma Sándor, Bonta Zoltán 

Ventura tábornok, Randzsit Szingh mahárádzsa szolgálatában – Jakab Csaba
Allard tábornok, Randzsit Szingh mahárádzsa szolgálatában – Dunai Tamás
Jakub karaván-kereskedő – Vári Attila
Hegedüs Sámuel, nagyenyedi professzor – Bányai Kelemen Barna
Husszein karaván-kereskedő – Dózsa László
Körösi Csoma Sándor, ázsiai nevén Szkander Bég – Nagy Ervin
Altiszt – Haagen Imre
Badruddin, turkisztáni kereskedő – Sarádi Zsolt
Habiba, kasmíri kereskedő – Harsányi Gábor
William Moorcroft – Kautzky Armand
Mir Izzat Ullah, Moorcroft indus munkatársa – Lippai László
Ram Szingh, Moorcroft karavánfelügyelője – Tarján Péter
Abdullah – Bethlenfalvy Géza
Tszetan Raptan, Csoma tibeti kísérője – Thúróczy Szabolcs
Kusóg, a zanglai lámakolostor apátja – Újlaki Dénes
Deldan láma – Fehér Péter
Szangje Puntszog láma, Csoma tibeti tanítómestere – Kőszegi Ákos
Kennedy kapitány, szabáthui brit parancsnok – Nemcsák Károly
Rowntree hadnagy, Kennedy segédtisztje – Harmath Imre
Altiszt – Moser Károly
Prinsep, a Bengáli Ázsiai Társaság főtitkára – Stohl András
Dr. Gerard, tudós a Bengáli Ázsiai Társaságban – Tahi Tóth László
Trevelyan, tudós a Bengáli Ázsiai Társaságban – Várkonyi András
Schoefft Ágoston, pesti festőművész – Blaskó Péter
Dard hegyivezető – Antal András
Dr. Campbell, dardzsilingi brit megbízott – Epres Attila
Hobson, orvos – Incze József

Rendező: Bonta Zoltán

Zenei szerkesztő Dresch Mihály, Hortobágyi László

Szakértők, közreműködők Bethlenfalvy Géza tibetológus, Baktay-kutató 

Hangmérnök Fék György 

Technikai stáb Fehér József – gyártásvezető Hortobágyi László – zenei szerkesztő, keverés

Produkciós iroda VIDEOPLUS kulturális szolgáltató Bt. 

Gyártás tervezett ideje 2014.10.24-2015.05.23

2x55p

2015. december 20. 11.05. -Lánchíd Rádió
2016. január 01. 16.00-18.00 -Lánchíd Rádió
2017. április 06. 18.00 -Sepsi Rádió (Sepsiszentgyörgy)
2017. április 07. 20.00 Siculus Rádió (Kézdivásárhely)
2019. 11. 21-22. 19:00 Karc FM (valószínűleg, a mixcloudos bejegyzés alapján)

Hangban: