Az ikertárs
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
Ül a szobájában egy fiatalember, négy szigorú fal között, lába gipszbe polcolva, ül és vár. Éppen a telefonját szerelik, mozdulatlansága idején ez lesz kapcsolata a külvilággal, az emberiséggel.
Csöng a telefon, fiatal női hang. Az áradó, friss mondatok elsodorva az ellentmondás minden lehetőségét tisztázni akarják kettőjük konfliktusát, eloszlatni egy oktalan féltékenységet. Hasztalan mondja a fiatalember, hogy nem ismerik egymást, a nő mindezt játéknak fogja fel, és a férfi is egyre inkább rádöbben, magányában jelentkezett a feloldódás, az egyetlen lehetőség.
Belép egy öregember, erélyes aggastyán, parancsoló első személyben. Az egész világ az ő beteg szívének függvénye. Megtudja, hogy a fiatalember telefonját — kábelek túlterheltsége miatt — az ő vonalára szerelték. Így tehát ezentúl ikertársak lesznek.
És az ikertárs, ezen a jogon, éjjel-nappal benyit a tehetetlen férfi lakásába, beleavatkozik legszemélyesebb ügyeibe és minduntalan megszakítja a nagy szerelmi párbeszédet az ismeretlen nővel. Ráuszítja a házmestert és hosszas telefonálás után helyreállítja a rendet: vissza teszi a telefonkagylót a villára és ezzel az ismeretlen nő eltűnik a vonalból.
Ezután kezdődik a küzdelem, a fiatalember reménykedő-reménytelen harca: megtalálni a nőt, aki vele együtt ezen a vonalban kapcsolódott és akiről többé nem tud és nem akar lemondani.
Mint az elmondottakból kitűnik, Az ikertárs olyan játék, amelyben az emberi személyiség tiszteletben tartásának és szinte lelki társkeresésének i…
Ül a szobájában egy fiatalember, négy szigorú fal között, lába gipszbe polcolva, ül és vár. Éppen a telefonját szerelik, mozdulatlansága idején ez lesz kapcsolata a külvilággal, az emberiséggel.
Csöng a telefon, fiatal női hang. Az áradó, friss mondatok elsodorva az ellentmondás minden lehetőségét tisztázni akarják kettőjük konfliktusát, eloszlatni egy oktalan féltékenységet. Hasztalan mondja a fiatalember, hogy nem ismerik egymást, a nő mindezt játéknak fogja fel, és a férfi is egyre inkább rádöbben, magányában jelentkezett a feloldódás, az egyetlen lehetőség.
Belép egy öregember, erélyes aggastyán, parancsoló első személyben. Az egész világ az ő beteg szívének függvénye. Megtudja, hogy a fiatalember telefonját — kábelek túlterheltsége miatt — az ő vonalára szerelték. Így tehát ezentúl ikertársak lesznek.
És az ikertárs, ezen a jogon, éjjel-nappal benyit a tehetetlen férfi lakásába, beleavatkozik legszemélyesebb ügyeibe és minduntalan megszakítja a nagy szerelmi párbeszédet az ismeretlen nővel. Ráuszítja a házmestert és hosszas telefonálás után helyreállítja a rendet: vissza teszi a telefonkagylót a villára és ezzel az ismeretlen nő eltűnik a vonalból.
Ezután kezdődik a küzdelem, a fiatalember reménykedő-reménytelen harca: megtalálni a nőt, aki vele együtt ezen a vonalban kapcsolódott és akiről többé nem tud és nem akar lemondani.
Mint az elmondottakból kitűnik, Az ikertárs olyan játék, amelyben az emberi személyiség tiszteletben tartásának és szinte lelki társkeresésének igénye szólal meg tipikusan költői variációban.
Színlap
Írta: Vészi Endre
Rendező: Barlay Gusztáv
Dramaturg: Lóránd Lajos
Technikai munkatárs: Kelemen László
Szereplők:
Ikertárs – Balázs Samu
Fiatal nő – Vass Éva
Fiatalember – Kálmán György
A házmester – György László
A telefonszerelő – Mádi Szabó Gábor
A tudakozó – Károlyi Irén
Az ébresztő – Bakó Márta
(61 perc)
1966. augusztus 18., K 21.02
1975. augusztus 17. 18.05 (58′) Petőfi Rádió
1984.09.27 Kossuth 17:05 (ism.)
Prix Italia nevezés
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (7 fő, átl. 45 év) | ||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Prix Italia Prix Italia 1966 |
||
| Technikai munkatárs: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 61 perc | |
| Bemutató dátuma | 1966. augusztus 18. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Kézirat vagy gépirat | OSZK Színháztörténeti Tár MM 12,263 | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Telefon |
|
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 09. 04.; 2025. 10. 11.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.






