Az aranyszőrű bárány (1948)
Magyar hangjáték
Korabeli ajánló
Rövid tartalom: Mátyás király csodálatos aranyszőrű bárányát az öreg Tandari számadó juhász gondozza. Úgy vigyáz rá,mint a szemefényére. A király fogad is a burkus királlya fele országában, hogy senki emberfia e nem csábíthatja Tandaritól a bárányt, semmi áron. A burkus király azonban cselhez folyamodik. Ellopatja az arnyszőrű bárányt Gyurka bojtártól. De korántsem sikerül ennyire a burkus király házasági terve, Mátyás király keresztfia, a száműzött Tádé herceg, rá sem néz leányára Veronikára, sokkal jobban tetszik neki Tandari leánya, Jutka.Az aranyszőrű bárány ügye is tisztázódik. Jutka megtalálja, s hálából – de mert szeretik egymást, – szívesen feleségül adja Tádé herceghez, Veronika pedik boldogan lesz Gyurka bojtár felesége.
Színlap
Előadás a studióban
AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY
Daljáték három részben.
Szövegét írta Móra Ferenc és Kulinyi Ernő.
Zenéjét szerezte Vince Zsigmond. Közreműködik a Rendőrzenekar, Bánfalvi Zsigmond vezényletével, valmint a Földényi-Kórus.
Rendező Kiszely Gyula
Személyek: Mátyás király – Lehoty Árpád, A királyné – Berki Lili, A burkus király – Gózon Gyula, veronka, leánya – Gyurkovits Mária, Tádé, lengyel herceg Bilicsi Tivadar, Tandari, számadójuhász – Bihari József, Tandariné, felesége – Oláh Böske, Jutka, leányuk –Raskó Magda, Gyurka, juhászbojtár – Szabó Miklós
Történik a régi magyar időkben, a budai várban és várkertjében, Rákos mezején és vadvirágos düllőjén, majd újra akirályi várban.
1948. március 28. 22.25-, BUDAPEST I. 95 perc
Forrás: Magyar Rádió; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (9 fő, átl. 51 év) | ||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei közreműködő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 95 perc | |
| Bemutató dátuma | 1948. március 28. | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Barcs Sándor (1948) | Ortutay Gyula (1945-1948);
- Aktuális osztály: Az Aktuális osztályon készültek az aktualitásokra reagáló hangjátékok (1947-1949) | Vajna János (1948) | Pamlényi Ervin (1945-1949); Forrás Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Cserés Miklós (1945-1949); Forrás Forrás
- Falurádió: A falurádióban is készültek (1947-1949); Forrás
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Pápa Relli (1946-1949) | Irodalmi Osztályon belül (1946-1954); Forrás
- Irodalmi Osztály: Képes Géza - Falurádió indítója, a Gyermekrádió megindítása. (1946-1954) | Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Pamlényi Ervin (1945-1949) | Kolozsvári Grandpierre Emil (1946-1949); Forrás Forrás Forrás Forrás
- Műsorigazgató: Schöpflin Gyula (1946-1949);
- Prózai osztály: Vajna János (1948);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.