Nógrádi Gábor

Ádám, csináljunk gyereket!

Összefoglalás

Házaspár nyugovóra térne, de előtte a feleség szexre vágyik, mivel szenvedélyesen gyereket akar. A férj hárítja hitvese közeledését, és közben a gyerek ellen érvel. A vita nem csupán heves, de belekapcsolódik még két nemzedék is: a pár még meg nem született, de éppen most születésükre váró fiú és lány gyermeke: két testvér, továbbá belekapcsolódik a vonakodó apa szülei, a már halott potenciális nagyapa, és a még élő magányos, fiával szemben elfogult potenciális nagymama – aki a fiatalok konfliktusát, készülő, vagy talán meghiúsuló ágyjelenetét saját megboldogult férjével közösen kommentálja, bár ők sem értenek egyet mindenben. Természetesen ezek a láthatatlan szereplők a maguk megjegyzéseivel, csupán a valóságosan jelenlévő férfi és nő fejében szólalnak meg, viszont szabadon idézik fel egy gyerekes vagy gyerek nélküli jövő elképzelt örömeit, és keserveit, mintegy segítve két oldalról is a vitatkozókat. A feleség váratlan lépését követően azután a történet gyors, bár sejthető fordulatot vesz.

Színlap

Nógrádi Gábor hangjátéka
;Technikai mukatárs: : Papp Tibor és Srankó Orsolya
;Zenei munkatárs: : Szendrői Sándor
;Dramaturg: : Vágó Péter
;Rendező: : Kővárt Katalin
;Szereplők: : Eva – Zsurzs Kati
Ádám – Harsányi Gábor
Fiú – Rudolf Péter
Lány – Eszenyi Enikő
Anya – Temessy Hédi
Apa – Kézdy György
1985. szeptember 16. 19:15
1986. január 31. 13:05 Petőfi

Szerző
Rendező
Színészek
Díjak és jelölések
Főrendezői díj
Dramaturgok
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála16 - téma
16 - nyugalmat megzavaró hang
Korhatár rövid indoklása

A darab cselekménye végig a készülő szerelmi együttlét körül forog, befejezéskor, bár szellemes nyelvi játékkal, de a közösülés hangi közegét is megidézik a leendő gyerekek, úgymond, a „fogantatás” pillanatában. Ez a bizarr, nehezen értelmehető, bár sokat sejtető akusztikus végjáték egy gyerekhallgató lelki-szellemi fejlődését megzavarhatja.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1985. szeptember 16.
Előforduló releváns játékterek Otthon
Releváns földrajzi régió Város, Absztrakt tér
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Groteszk
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet, Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Szexjelenet
Történet időtartama Több perc
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Író/újságíró
Releváns nem-emberi szereplők Meghatározhatatlan (abszurd) szereplő
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Fiatal, Idős, Kortalan
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Fiú-lány
Zenei jellemzők Érzelmi, Főcímzene, Háttérzene, Zenei téma
Zenei tipológia Szólózongora
Megidézett kor (nemzetközi) 1980-1989 Nyolcvanas évek
Címkék

szex, szülés, gyerekvállalás, karrier

Társadalmi címkék

„Kicsi vagy kocsi?” vita, „Éljünk magunknak?” vita

Vélemény, hozzászólás?